Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A mezővárosi fejlődés kibontakozása (XVI-XVII. század)

emberei ebből a vagyonos társadalmi rétegből kerültek ki, érdekeik azonosultak a mezővárosi közösség (communitas) érdekeivel. Nagykőrös anyagi erejének és a legjelentősebb cívis gazdáknak az anyagi gyarapodása gyakorlatilag ugyanazt jelentette. A körösi cívis társadalom vagyoni helyzetét a „marhaszám" szerinti adózás alapján tudjuk reprezentálni: 1626 1630 1635 1640 1645 1650 1655 1657 1663 1671 7800 9826 11100 7101 7976 15. kép A körösi főbíró és az írnoka (Ballá Gergely rajza 1739-ből) 4600 5002 A „marhaszám" elsősorban a jószágvagyonra vonatkozott. Arányának nagyméretű ingadozása összefüggésben áll a politikai helyzet bizonytalanságával. Legmagasabb volt az arány a békés 1630-as években, míg a mélypontot az 1660-as évek háborúságai idején érte el. Egyes gazdák több száz „marhaszám" alapján adóztak: például Ádám Márton 1640-ben 635, Tollas János 1635-ben 401, Borotvás István 1682ben 300 marhaszám birtokosa lehetett. A kiállításban bemutatott dokumentumok és tárgyi emlékek ezt a felfelé ívelő mezővárosi fejlődést szemléltetik. A mezővárosi tanácsról Ballá Gergely XVIII.