Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A mezővárosi fejlődés kibontakozása (XVI-XVII. század)

A török fennhatóság alá került mezőváros kevésbé függhetett a földesuraitól, azok fennhatósága meggyengült, elenyészővé vált. A korábban is viszonylag laza kapcsolat még tovább gyengült. A Torna, Nógrád, Zemplén, Abaúj, Ung, Szabolcs vármegyékbe kiszorult Kőrösön is birtokos nemesek nem tudták behajtani rendszeresen a hódoltsági területen lévő birtokukon a jobbágyi szolgáltatásokat. Kénytelenek voltak megelégedni azzal, hogy a jobbágyok - illetve a mezővárosi közösség - rendszeresen (ez a hódoltság végére jellemző) vagy időnként egy összegben fizettek nekik adót, s vittek nekik ajándékokat. Egyes földesurak Pest vármegye hatalmával igyekeztek jogosultságuknak érvényt szerezni. Nagykőrös mezőváros közönsége „magyar részre" is fizetett adót, amit Pest vármegye ideiglenes székhelyére, Fülekre vittek rendszeresen, ugyanakkor „vártafát" is szállítaniuk kellett a magyar kézen lévő várak megerősítéséhez, s ingyenmunkát („Gratuitis Labor") is teljesítettek. Tekintettel arra, hogy a földesurakkal való kapcsolat meglazult, egyes esetekben feledésbe is merült, az összes földesúri jog gyakorlatilag a mezőváros vezető testületére háramlóit. A földesurak reprezentánsává (képviselőjévé) vált a magisztrátus. A városi tanács, szervezte a mezőgazdálkodást, irányította, szabályozta a város belső rendjét, biztosította a jogszolgáltatást. A magisztrátus - élén a főbíróval, a második bíróval, s a különböző tisztségviselőkkel -testületileg döntött a mezővárosi birtokviszonyok kialakításában. Aki nagykőrösi lakosnak, cívisnek számított, annak házhelyet szántóföldet, azaz mezeikertet, kaszálót, erdőt juttattak. Felügyelt az adózásra, a városi vagyon gyarapítására, ellátta a bíráskodás feladatait. Jóllehet, Pest vármegye székhelye a királyi Magyarország területére került, onnan szoros ellenőrzés alatt tartotta a hódoltsági területeket, így Nagykőröst is. A körösi főbírónak például rendre meg kellett jelennie a Füleken tartott vármegye gyűlésén, ahol számot kellett adnia mindazon dolgokról, ügyekről amelyek a vármegye hatóság érdekkörébe tartoztak. A vármegye gyakorolta a fennhatósági jogát, s