Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

NAGYKŐRÖS TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI A MÚZEUM FALAIN KÍVÜL - VÁROSNÉZŐ SÉTA

dekessége az is, hogy a kőtalapzat felső részén fríz-szerűen ábrázolja a szobrász Marci bácsi temetését, a „száz ökör" vontatta halottas szekeret) A Városházától nyugatra, a Ceglédi út túlsó oldalán építették fel az 1850-es években a járási főszolgabírói hivatalt, amely később a „Kisvárosháza" nevet viselte (itt működött a DÉMÁSZ igazgatósága, jelenleg a városi önkományzati hivatal okmányirodája). A tér délnyugati oldalán álló szecessziós jellegű saroképület a Postapalota, amely eredetileg impozáns kupolával rendelkezett (mellette áll a Deák tér felőli oldalon egy újságos Pavilon, amely 1870-es években épült romantikus stílusban). A főtér déli oldalának középpontjában áll Erdélyi Mihály szegedi műépítész 1885-ben készített tervei alapján eklektikus stílusban épített egykori szálló, most Arany János Művelődési Központ emeletes épülettömbje. Ezen az oldalon eklektikus és szecessziós emeletes lakóházak erősítik a város hangulatos arculatát. A főtéren áll Kossuth Lajos 1900-ban készült szobra, Tóth András alkotása. A Városháza előtt álló Szabadság szobor Somogyi Árpád szobrászművész alkotása. A főtérről a Kecskeméti úton déli irányban haladva juthatunk el a régi Polgári Leányiskola emeletes, eklektikus jellegű épületéhez, amely mellett lévő kis téren áll B. Tóth Ferenc 1937-ben felavatott szobra, Molnár Gyula alkotása. A Petőfi (Örkényi) út és az Ady Endre (Csongorádi) út kereszteződésében található a Piactér. A régi református Öregtemető itt, a Kustár utca elejétől kezdődött, s terpeszkedett dél felé. A XIX-XX. századforduló idején történt városrendezés során ezt a temetőrész felszámolták - kiosztották területét építkezésre, s a Kecskeméti út mentében épültek fel a rangos, mutatós eklektikus és szecessziós stílusú polgárházak -, s akkor került jelenlegi helyére a temető. A hangulatos, békességet árasztó temető érdekességei közé tartoznak a mauzóleumok (Inárcsi Farkas, Dabasi Halász, Jalsovitzky, B. Tóth) és kripták, a patinás vörös mészkő és gránit obeliszkek, amelyek között találjuk meg azokat, amelyeken Arany János sírversei