Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

NAGYKŐRÖS TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI A MÚZEUM FALAIN KÍVÜL - VÁROSNÉZŐ SÉTA

NAGYKŐRÖS TÖRTÉNETI ÉS MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI A MÚZEUM FALAIN KÍVÜL VÁROSNÉZŐ SÉTA A város múltját szemléletesen mutatja be a múzeum állandó kiállítása, viszont, ha kilépve az ódon, patinás műemléképületből - sétára késztetjük magunkat a kíváncsiságtól hajtva, napjainkban hogyan néz ki a „híres" város -, akkor sok értéket és érdekességet ismerhetünk meg. Elsőként is az Arany János Múzeum - Nemzeti Emlékhely két szoborcsoportjában gyönyörködhet a látogató. Varga Imre szobrászművésznek a tudós akadémikusokat megörökítő hétalakos „Nagy Tanárikar" emlékműve és a honfoglaló Bor-Kalán nemzetséget szimbolizáló honfoglaló harcos szobra 1996-ban a honfoglalás millecentennáriuma és magyar oktatás millenniuma tiszteletére került felavatásra. Az Arany János Múzeum klasszicista műemléképülete a város északi részén, az egykori Gáttó és a Bokros határán helyezkedik el. Innen északra tekintve látható a Cifrakert, amely a körösiek kedvelt helye volt még a XX. század első felében is, ahová vasárnaponként kisétáltak a fiatalok. A Cifrakert fő nevezetessége volt a XIX. század végén a gőzfürdő, amelynek átalakított neoklasszicista jellegű épülete napjainkban a Cifracsárda. A fákban gazdag ligetben állt az 1992-ben felgyújtott és leégett fából készült Aréna, ahol nyaranta színi előadásoknak és egyéb rendezvényeknek adott helyet. A Cifrakert érdekessége a XIX. század végén épített Svájciház (a hatvanas években itt működött Rácz József festőművész tanár és Molnár Elek keramikus művész által vezetett művészeti szakkör), valamint a Grotta (műrom). A Cifrakert szomszédságában, a Ceglédre vezető főút túlsó oldalán található a Csónakázó tó (ezt a XIX. század végén Mierka-kertnek nevezték, mivel Mierka Károly huszár százados, laktanyaparancsnok, lelkes lokálpatrióta alakíttatta ki a korcsolyasport megteremtése