Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak

Szocialista Munkáspártnak, amiért őt - közösség izgatása, államellenes összeesküvés vádjával - a hatóságok letartóztatták. A vizsgálat ellene sikertelen maradt (ügyét nem tudták a Rákosi-féle mozgalommal egybekapcsolni), így 1926. augusztusában szabadon engedték. Még ez év novemberében a KMP Központi Bizottságának tagja lett, s mint kommunistát, 1927. februárjában ismét letartóztatták és börtönre ítélték. Szabadulása után, 1932-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol a Vörös Szakszervezeti Internacionálé közép-európai osztályán dolgozott, majd 1935-ben a moszkvai szovjet képviselőjévé választották. Sok más kommunistához hasonlóan - mint például a kecskeméti születésű Vágó Béla 1919-es vörös hadtestparancsnok, aki Nagykőrösön is tevékenykedett, 1939-ben végezték ki -, Sztálin önkényuralmának lett az áldozata, az egyik szovjet börtönben Berija belügyes emberei koholt vádak alapján ítélték halálra 1940-ben. Az 1920-as években Nagykőrösön másodvirágzás bontakozott ki, mind gazdasági társadalmi, mind pedig művelődési téren, amelyben Dezső Kázmér polgármester játszott fő szerepet. A polgármester különösen nagy súlyt helyezett Nagykőrös régi gazdasági tekintélyének feltámasztására, elsődlegesen is a kertészet és gyümölcstermesztés, valamint a kereskedelem felélesztésére. Nagy propagandát fejtettek ki a körösi termékek hazai és nemzetközi népszerűsítése érdekében. Számos kiadvány látott napvilágot, amelyben a körösi meggyről, paprikáról, uborkáról írtak, s a zöldség- és gyümölcsfélék termésadatainak bemutatásával hangsúlyozták a termesztés fontosságát. Megnövekedett a kertkultúra jelentősége, s ennek jelentőségét a határhasználati struktúra adatai is alátámasztják: ÉV SZÁNTÓ KERT-SZŐLŐ RÉT LEGELŐ ERDŐ EGYÉB 1880 64,5 % 4,6 % 12,0% 10,4% 4,5 % 4,0% 1895 68,0% 4,6% 11,0% 9,4% 4,0 % 3,0% 1935 66,0% 7,6% 10,6% 3,6 % 8,4% 3,9%