Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak

72. kép Gömbös Gyula miniszternők szónokol a Városháza előtt (1932) A társadalmi ellentéteteket jelzi, hogy elsősorban is a tanyákon élő, hiányos műveltségű, sőt tudatlan emberek eszközeivé válhattak annak a szélsőséges jobboldali politikának, mint amilyent a kaszáskeresztesek hirdettek meg a harmincas évek elején. Itt alakult ki a góca a Böszörményi Zoltán által szervezett kaszás-keresztes mozgalomnak, amelynek fasiszta jellege a szélsőséges antiszemitizmusban mutatkozott meg. Az antiszemitizmus Nagykőrösön nem volt újkeletű dolog, mint ahogyan országos viszonylatban sem volt az. A kapitalizmus új értelmezést adott a zsidóellenességnek. A jelentős tőkével rendelkező zsidóság kezében tarthatta az ipar és kereskedelem jelentős területeit. Nagykőrösön is ez volt a helyzet. A gyümölcs felvásárlás és értékesítés, az export, úgyszintén a gyáripari termelés megszervezése a helyi zsidósághoz kötődött (Benedek cég, Neu Gyula, Lőwy Gyula, Rosenfeld Testvérek, és mások). Az 1929-ben kirobbant világgazdazdasági válság Nagykőrösön is éreztette káros hatását, ami a kereskedelmi ágazat megingását eredményezte. A Böszörményi-féle mozgalom ezt a világválság által okozott feszültséget használta ki demagóg módon, a zsidó kereskedőket okolva a termelőket ért veszteségekért. Ehhez járul még az is, hogy a tőkés kereskedelmi vállalkozások törekedve mind nagyobb profitszerzésre, kartelleket szerveztek, igyekeztek lehetetlenné tenni a he-