Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

ELŐSZÓ

let északi oldalán kosáríves folyosó fut végig. A folyosón több helyen ásott kutat készítettek a biztonságos ivóvízellátás érdekében. Mind a tympanonos, dóroszlopos bejárat, mind pedig a kosáríves árkádsor a nagykőrösi kaszárnyaépület klasszicista stílusát határozzák meg. Az abonyi és ceglédi út mentében építették fel a 91 méter hosszú altiszti és legénységi szárnyat. A trapéz alakú telek északi részén helyezkedett el a százötven méter hosszú lóistálló. 3. kép A nagykőrösi huszárkaszárnya alaprajza (1830-as évek) A kaszárnya fénykorát 1848. őszén élte. Augusztusban itt szervezték a Hunyadi lovas szabadcsapatot, majd a huszárezredet. A 13. Hunyadi honvéd huszárezred parancsnokává Lenkey János alezredest nevezte ki Kossuth Lajos kormánybiztos 1848. október 20-án. Az ezred szervezése folyamatosan haladt, s ennek megfelelően vezényelték el sorra az alakulatokat különböző hadtestekhez. Az 1848. november elején, Pest vármegye alispánja, gróf Károlyi István által szervezett honvéd huszárezredet Kecskeméten állították fel, majd a 16. Károlyi honvéd huszárezred toborzása Nagykőrösön folytatódott tovább.