Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak

Milotay István képviselővé választása a Gömbös-kormányzat idején. A két világháború közötti időszakban jelentősebb feszültségek az agrártársadalomban, nem pedig az ipari munkásság körében mutatkoztak. Ez természetes is, hiszen továbbra is az agrárnépesség túlsúlya jellemezte a várost, a statisztika bizonyságaként: FOGLALKOZTATOTTSÁG 1930 Nagykőrös Ország Mezőgazdaság 66,3 % 51,8 % Ipar 13,8 % 22,1 % Az 1930-as számsorokat tekintetbe véve 1900-hoz képest az ipari részesedés aránya kissé, míg az agrárszektor jelentősebben növekedett meg. A körösi mutatók az országos átlagot nem érik el, azaz az agrárnépesség nagyobb, az ipari foglalkozásúak aránya pedig kisebb annál. A társadalmi problémák gyökere tehát a mezőgazdaságban keresendők, amelyet sújtott az 1929-1933-as nagy világgazdasági válság.. Ugyan nincsen Nagykőrösön nagybirtok, viszont jelentős a középparasztság, méginkább a törpebirtokosság és a nincstelenek aránya. Városi nagybirtok sem létezik, amely kedvezően befolyásolhatná a munkaerő foglalkoztatását, illetve földhöz juttathatná az arra szorulókat. A pusztákat, Nyársapátot, Pótharasztot, Tetétlent már régen felosztották. A mezőgazdasági termelést - különösen a zöldség és gyümölcstermesztést illetően - az Európát is hátrányosan érintő gazdasági válság következtében visszaesett export nagykereskedelem hátráltatta. Némiképpen helytálló Erdei Ferenc megállapítása az 1930-as évek közepén szerzett tapasztalatai alapján: „Nagykőrös a komor reménységek városa. Még a földszinten sem virít úgy, mint Kecskemét, zárkózottabb, nyugtalanabb, a mélyében pedig olyan feszültségek húzódnak meg, amilyenekről Kecskemét boldogan mit sem tud. Nagykőrös az ellentétek városa. Egy lépést sem tehet az ember, hogy a fény és árny meglepő változásait ne lássa..."