Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak

sainak egyaránt. A szomszédos kecskeméti határban működő H éj j as-féle fehérterror különítményesek is potenciális veszélyt jelentettek a kőröseik számára. A politikai helyzetnek megfelelően erőteljes jobbra tolódás következett be a kommün bukását követően. A kommunizmus ellenesség jellemezte a vezetést, s a szélesebb tömegek eszmevilágát, felerősödött az antiszemitizmus. Lassan azonban konszolidálódott a helyzet. Az 1921-ben megválasztott gróf Bethlen István 62. kép Kortes plakát 1921-ből miniszterelnök, mint a Keresztény Kisgazda-, Földmíves, és Polgári Párt vezetője is, nagy hatást gyakorolt a körösi városvezetésre, így méltán számíthatott a párt jelöltjének, gróf Ráday Gedeonnak (aki egyben az antibolsevista komité vezetője is volt) országgyűlési képviselővé választása támogatására. A Pest megyei illetőségű, patinás református Ráday család sarja, a református Nagykőrösön könynyen válhatott országgyűlési képviselővé. A város polgármesteri székébe Dr. Dezső Kázmér személyében egy tehetséges, széleslátókörű ember került 1923-ban. Az általa képviselt politika középutasként jellemezhető, azaz a szélsőségektől óvakodva, a kormánypártiság híveként legjobban képviselni, előremozdítani a város ügyeit. Mint hivatalnok, ennél többet nem is tehetett volna Dezső Kázmér. Igyekezett a legjobb kapcsolatokat kiépíteni a hatalom képviselőivel. Ennek is tulajdoníthatóan történhetett meg, hogy az első világháború hősi emlékművének avatásán (Zala György szobrászművész alkotása) Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó is megjelent 1927. június 12-én. Ennek emlékét örökítették meg Hor-