Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - Az első világháború és a forradalmak kora

gű Kántor József matróz, aki visszatérve szülővárosába, alapító tagja lett 1918. november 18-án a Szociáldemokrata Párt helyi csoportjának. A szociáldemokraták és kommunisták egyesülésével létrejött Magyarországi Szocialista Párt került hatalomra Nagykőrösön is, s a Tanácsköztársaság kikiáltását követően március 26-án megalakult a Direktórium, melynek elnöke Zsembery Gyula lett. A tanácshatalom (kommün) utolsó heteiben került Nagykőrösre városparancsnoknak Mészáros János, aki korábban az aradi vagongyár művezetője volt. Több személy fényképe maradt fenn, akik a Tanácsköztársaság híveiként szolgálták a hatalmat: Szabó Judit, a kecskeméti vésztörvényszék bírája, s Lőwy Gyula vörösőr, aki a Népjóléti Hivatal mellett teljesített szolgálatot. A döntő többségben agrárjellegű városban a világháború hatalmas véráldozatai (több, mint egy ezren estek el a különböző frontokon), emberveszteségei (ideértve a hadifogságba kerülteket is) ellenére, különösebb politikai megmozdulásokra, demonstrációkra nem került sor Nagykőrösön. Nem annyira a munkáshatalom elleni támadás, a Tanácsköztársaság, a „kommün" veszélybe sodródása, mint inkább a magyar haza elleni antant merénylet késztette a körösieket a fegyver megragadására a vörösök oldalán. Nagykőrös és környéke - így Abony - jelentős szerepet játszott a Vörös Hadsereg utánpótlásában. A Tanácsköztársaság Vörös Hadserege VI. hadosztályának parancsnokságát ide helyezték, hogy 1919. április 9-től Münnich Ferenc politikai biztos irányítása mellett megszervezzék a hadosztályt .A parancsnokságot a Ceglédi út 6. szám alatti Beretvás-féle épületben szállásolták el. Az egykori tanítóképző (ma Arany János Református Általános Iskola) falán volt az a vörösmészkő tábla, amely arról tudósított, hogy 1919. áprilisában itt szervezték meg a 31. vörös gyalogezredet, melynek parancsnoka Dr. Pogány Kálmán lett. A gyalogezredet a cseh intervenciósok megállítására vezényelték Miskolc-Kassa térségébe. A sereg sok környékbelit, így abonyiakat is mozgósított, s ezért történhetett meg, hogy a felvidéki sikeres harcok elismeréseként Kun Béla 1919. július 19-én