Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: A Galga-mente néprajzáról - Tájházak a Galga mentén

Nemrégen újították fel a ház nádtetejét. A házat a községi tanács vásárolta és közadakozásból rendezték be. Dány nem tartozik a szorosabban vett Galga mentéhez. A Gödöllői dombság itt fut ki a Jászság sík vidékére. Alapítási idejét tekintve második a sorban a vérségi Falumúzeum a Fő utca 15. számú portán. 1974-ben jött létre, teljesen rendhagyó módon. A faluban abban az időben már nem volt olyan lakóház, mely alkalmas lett volna tájházzá alakításra. Az akkori Megyei tanács anyagi támogatásával és a megye néprajzkutatóinak szakmai segítségével a Balajti család egykori portáján, a falu központjában épült fel az egykori paraszti lakóházak hű mása. A lakóházban a helyi hagyományokat felmutató lakáskultúra tárgyai mellett a kenderfeldolgozás eszközkészlete és a viselet anyaga került bemutatásra. A portán a lakóházzal párhuzamosan felépítették a kisházat is, amely eredeti funkciója szerint nyári konyha volt. Itt azonban kezdetektől Martonné Homok Erzsébet személyes tárgyait, kéziratait, levelezését és fotóit állították ki. Ahogyan Dány, úgy Verség sem tartozik szorosan a Galga mentéhez. A falut övező halmok a hatvani síksá lői dombság keleti pereméhez ghoz éppúgy kapcsolódnak, mint a Gödöl-