Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: A Galga-mente néprajzáról - A néprajzi gyűjtemény

Tovább nőtt a gyűjtemény tárgytípusai között az aránytalanság. Ezekben az években egyértelműen a viselet lett a legjelentősebb gyűjteményi ág a néprajzi tárgyanyagon belül. 1981-ben Zsámbokon újabb tájház nyitotta meg kapuit 1373 tárgyal. Ikladon 1983-ban nyílt meg a tájház 1288 néprajzi tárggyal a gyűjteményben. 1989-1998 között ismét némi kiegyenlítődés tapasztalható a tárgygyűjtésben. Az egyes gyűjteményeket összehasonlítva a viselet még mindig számszerűen több, de arányait tekintve sokkal kiegyenlítettebb volt a gyűjtés. 299 viseletdarab mellett 114 lakástextil került a múzeumba. A kenderfeldolgozás tárgyaiból mindössze 12, a földművelés és állattartás 32, a szőlészet 17 újabb tárggyal gyarapodott. A konyhai és háztartási eszközkészlet 117, a cserépedények 92 darabbal gyarapodtak. A bútorgyűjtemény 20, a kisipari eszközkészlet 2 tárggyal lett több. Az egyéb kategóriába sorolt tárgyak száma l6l-gyel növekedett. Tura tájháza 1989-ben nyílt meg 2575 tárgyal. Az ötödik évtized tárgygyarapodásában újra visszarendeződtek az arányok. 1999-2008 között újfent a viselet tárgyai a legszámottevőbbek. 494 darabbal bővült a gyűjtemény. Lakástextíliából 54, a kenderfeldolgozás tárgyaiból 32 került a gyűjteménybe. Konyhai és háztartási eszközökből 65, a cserépedények száma mindössze 4-gyel lett több. A földművelés és állattartás 14, a szőlészeti gyűjtemény 2 tárggyal gyarapodott. A kisipar eszközkészlete 5, a bútorgyűjtemény 6 tárggyal gyarapodott. Az egyéb kategóriába sorolt tárgyak száma 57-tel lett több. A gyűjtemény struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy annak összetétele az ajándékok százalékos aránya miatt jobbára csak az első három évtizedben tükrözi a szakemberek tudatos tárgyvásárlási törekvéseit. Különösen megbomlott az arány az ötödik évtized végére, hiszen tárgy vásárlásra egyre kevesebb pénz jutott. Az ajándékozott tárgyak zömét a viselet tárgyai képezték. A tájházak és gyűjtemények anyagára viszont kezdettől fogva jellemző az ajándékozott tárgyak magas száma. Arányuk a gyűjteményeken belül eléri a 80 százalékot. Az éves gyarapodásokat vizsgálva az is szembetűnő, miként fogytak el a különböző típusú tárgyak. Legelőbb a szőlészet eszközkészlete tűnt el a vidék paraszti kultúrájából, majd a szövetkezetek megszervezésével a földművelés és állattartás eszközkészlete is mind jobban lecsökkent. A hagyományos kisipar is folyamatosan visszaszorult. Ami napjainkig gyűjthető maradt, az a viselet és lakástextília és esetlegesen a bútorok és a népi vallásosság tárgyi anyaga. 2008-ban a beleltározott néprajzi tárgyak száma 11756.