Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Balázs: A Galga-völgy vázlatos története a honfoglalástól 1945-ig

ami további gazdasági élénküléshez vezetett a mezővárosban. Az első vasúti síneket 1867-ben rakták le a vidéken, a Pest-Hatvan vasútvonal részeként. A gőzmozdony újabb hódítására 1896. szeptember 16-án került sor, ekkor adták át az Aszód-Balassagyarmat vasútvonalat, mely áthaladt Ikladon, Domonyon, Galgamácsán, Galgagyörkön, Püspökhatvanon és Ácsán is. Ez tovább erősítette Aszód vezető pozícióját a Galga mentén, hiszen így már egy kisebbfajta vasúti csomópont lett a településből. Az első világháború elején újabb nagy lendületet kapott Aszód ipara. 1914-ben ide települt a Lloyd repülőgépgyár. A Galga mente többi települése azonban ismételten rosszul járt. A katonai behívók miatt megfogyatkozott a mezőgazdasági munkára alkalmas férfiak száma, ezért a termelés is visszaesett. Sokan vissza sem tértek a frontról. A trianoni békeszerződés és a háború utáni gazdasági válság megszüntette Aszód vezető pozícióját a régióban. A repülőgépgyárat le kellett szerelni. A településen a két világháború között jelentősebb építkezések szinte csak az egyházak jóvoltából voltak. Az egész Galga mente egyre inkább Budapest és Gödöllő gazdasági befolyása alá került. 1938-ban, már a háborúra készülve laktanyát létesítettek Aszódon, ahova egy gyalog- és egy tüzérezred került. A második világháború vége felé a Galga mente is hadszíntérré változott. Az 1944. december 5-én zajló harcokban jelentős számú német-magyar csapatok vettek részt a nagy túlerőben lévő szovjetekkel szemben. Az összecsapásoknak sajnos számos polgári áldozata is volt, leginkább a frontvonalon elhelyezkedő Kartalon. így fejeződött be a második világháború a Galga mentén.