Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Kővári Klára: Régészeti kutatások a Galga-vidéken

táblázatban foglaltam össze.) Sokszor megfordult itt Asztalos István is, elsősorban az 1960-as évek második felében, amikor sorozatosan kapott hírt a különféle építkezések, földmunkák alkalmával előkerült leletekről. Ezek közül feltétlenül meg kell említeni a Pesti út mellett, az épülő TEFU-telep területén 1967-ben talált bronzkori, a hatvani kultúrához tartozó sírt, amelyből 35 edényt emeltek ki.

5

^ Külön ki kell emelni, hogy a múzeumba beadott leletekről, terepbejárásainak eredményeiről tájékoztatta a régészeket, így kerülhetett sor már az 1960-as évek elejétől több esetben leletmentésre, sőt, tervásatásra is. A legjobb példa erre az aszódi Papi-földeken található új kőkori lelőhely. Itt már a századfordulón, az egykori Vass-téglagyár agyaggödreiben kerültek elő leletek, ezek azonban nem épültek be a szakmai köztudatba.

57 A lelőhely „újrafelfedezése" Asztalos István érdeme, aki az 1959-es terepbejárásán talált leletekről értesítette a korszak kutatóját, Kalicz Nándort. Az 19ó0-ban kezdődő és több éven át folytatott ásatások Magyarország egyik legfontosabb újkőkori lelőhelyének - részleges - feltárását eredményezték. (A lelőhelyet később részletesebben ismertetem.) Ugyancsak Asztalos István helyszínelését követően került sor 1960-ban Domonyban, a Bajcsy-Zsilinszky u. 15. sz. alatt, Roób János kertjében Kalicz Nándor próbaásatására, amelynek során a kora bronzkori makói kultúra gödreit, valamint egy Árpád-kori lakóház és műhely maradványait tárta fel. A legfontosabb lelet egy kora bronzkori balta agyagból készített öntőmintája, amely Magyarország akkor ismert legrégibb öntőminta lelete volt.

58 A következő évben a bagi Peres-dűlőben az Érdy János által 1854-ben kutatott részen a bronzkori hatvani kultúra újabb szórthamvas sírját sikerült megmentenie.

59 Szőke Mátyás egyetemi szakdolgozatában a Galga-völgy őskori településeivel foglalkozott, felderítésükre 1962-ben és 1963-ban néhány Nógrád megyei községben, Pest megyében pedig Acsa, Aszód, Bag, Domony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, kisebb részben Kartal, Püspökhatvan, Tura, Vácegres és Váckisújfalu határában végzett terepbejárásokat. 1962-ben az aszódi Nagy-völgyben az általa talált bronzkori idolok tálalási helyén folytatott rövid hitelesítő ásatást."

0 A gyűjtemény örvendetes gyarapodása lehetővé tette, hogy 1963-ban megrendezzék a múzeum első állandó régészeti kiállítását. A Galga-völgy régészeti emlékei című rész forgatókönyvét Kalicz Nándor írta, a megnyitó beszédet Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese mondta. 56 Asztalos 1968, IO6. (Tévesen Aszód lelőhellyel.) 57 Kalicz 1985, 11. 58 Kalicz 1968, 81-90. - MRT XIII/3, 6/5. sz. lh. 59 Kalicz 1968a, 124, Taf. C/l, 4, 6, 8-10, 12-14. 60 Asztalos 1963, 36-37. - MRT XIII/3, 2/9. sz. lh. Az idolokat közli Kovács 1977, 90., 28—30. szövegközti kép. (Tévesen Aszód, Domony-völgy lelőhellyel.)