Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Kővári Klára: Régészeti kutatások a Galga-vidéken

lyezett gyűjteményét adta át letétként.3° Az Egylet ígéretes indulását jelzi, hogy az 1876. szeptemberi budapesti Őstörténelmi és Embertani Kongresszus alkalmával rendezett kiállításon külön vitrinben láthatták az érdeklődők Gödöllő és környékének régészeti leleteit, köztük Varsányi János gyűjteményének legérdekesebb aszódi darabjait. Utóbbiak szerepelnek a kiállítás anyagát közzétevő katalógusban is.

31 A kongresszus után, 1876 októberében Závodszky István kiállított tárgyainak 27 „legértékesebb" darabját - gyöngyöket, fibulákat, kőeszközöket - a Nemzeti Múzeumnak adta.

32 A Galga-völgy iránti érdeklődést mutatja az is, hogy 1876. szeptember 6-án a kongresszus résztvevői Gödöllőre, Hatvanba és Valkóra kirándultak, s az utóbbi helyen Huber Béla két ásatását nézték meg A Szent Pál-hegyen Huber ezen alkalommal két halomsír feltárását kezdte meg és a sírkamráig jutott el. Leírása szerint „6 m. mélységben tölgygerendák és reá halmozott kövek alatt" csontokat talált. Sajnos ekkor abbahagyta a munkát „azon reményben: miként nálamnál avatottabb, és ily ásatással már foglalkozott congressusi vendégeink folytatandják az ásatást. Ez azonban az idő rövidsége miatt nem volt kivihető..."

33 A Fereng-szorosban „a congressusi tagok ittléte alkalmával a kőkeménységü agyagból kiásatott" egy újabb szarmata sír, gyöngyökkel, balta alakú amulettel és két kis terra sigillata csészével.

34 A leletek részben a Nemzeti Múzeumba, részben a Váci Múzeum Egyesülethez, ill. Gyulára kerültek.35 Sajnos a gödöllői Múzeum-Egylet nem lett hosszú életű, működése 2 év után gyakorlatilag megszűnt, a gyűjtemény szétszóródott. A megszűnésben nagy szerepe lehetett annak, hogy a szervezet fő mozgatója, Rómer Flóris Nagyváradra költözött.

3Í) Az aktív tagok közül Závodszky már korábban visszavonult, 1876 végétől nem vett részt az egyleti munkában, sőt, a Nemzeti Múzeummal is megszakította a kapcsolatot. Egy félreértés miatt ugyanis úgy vélte, hogy a Nemzeti Múzeumnak átadott leleteit hiányosan vették leltárba. 1879 áprilisában betegsége miatt lemondott a valkói jegyzőségről és Gödöllőre költözött. 1891-ben bekövetkezett haláláig elsősorban a város határában gyűjtött. Halála után a gyűjteménye egy régiségkereskedőhöz került, akitől valószínűleg 1895 végén vásárolta meg a Nemzeti Múzeum.

37 30 Gödöllő és vidéke... 1877, 74. Sajnos az Egylet gyűjteményére, így Závodszky letéti anyagára vonatkozó részletes lista nem készült el. 31 Compte-Rendu II, Pl. IV/6, V/l-4, XVII/9, XXVIII/12-13, XXXIV/4, XLI/3-4, LXXIII/3. 32 Závodszky 1868-1890, 34/1876. tétel utáni bejegyzés. A leletek: MNM 278/1876.1-26. 33 Rómer 1877a, 56-57. 34 Rómer 1877a, 56. 35 MNM RN 321/1876.2-3.; Váczi Közlöny 1881, nov. 13-, 3. old.; Gyulai Erkel Ferenc Múzem 1674. 36 Asztalos 1981, 25-26. 37 Torma 2001, 243. A leletek: MNM 2/1896.1-581. és MNM Fegyvertár 1/1896.1-133. A leletekről Hampel 1896, 281, 282, 283-