Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)
Klamár Zoltán: Etnicitás és kontaktzónák - Nemzetközi konferencia a Petőfi Múzeumban
gyarországon. A legújabb tudományos szemlélettel és kutatási módszerekkel, tudományközi együttműködéssel dolgozó intézetek, munkacsoportok természetesen a társadalom mai kihívásainak kell, hogy megfeleljenek. Örvendetes, hogy többek képviselői - a szervezők jó és körültekintő munkáját is dicsérendő — jelen vannak e konferencián." A tanulmányokban és a kerekasztal-beszélgetésben felmutatott példák azt sejtetik, hogy a kontaktzónák igen széles sávban - olykor országrésznyi nagyságú területeken, lásd Erdély - vannak jelen a Kárpát-medencében, és sok esetben elhagyják a nyelvhatárt. Kiterjedésük - a belső migrációnak és a demográfiai jelenségeknek köszönhetően - állandóan változik: kontaktzónák keletkeznek és szűnnek meg. A kérdés bonyolultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nagytérségek közötti érintkező övezetek sávja mellett ugyanezek létrejöhetnek a kistájak peremén, sőt magukban a települések belső szerkezetében is, ott, ahol több nemzethez tartozó közösség él együtt. Elég, ha a szórványokra és a szórványosodásra gondolunk. „A zóna természetét több felől lehet megközelíteni. Nem felesleges a zónák mennyiségi, nagyságrendi szempontú megközelítése, s a térképek léptékével összhangban álló mikrozóna, mezozóna és makrozóna fogalmi elkülönítése" - írja PaládiKovács Attila. A fentiek képi megjeleníthetőségével, térképre vetíthetőségével és annak színpreferenciájáról Keményfi Róbert írt áttekintő tanulmányt. A kontaktzónák és a nemzetiségi térképek kapcsán többek között az alábbiakat jegyzi meg: „A kultúrnemzeti törekvések közép-európai kuszaságában a térségnek puszta népszámlálási adatokon nyugvó etnikai térszerkezeti bemutatása már magában politikai állásfoglalás, hiszen Európa ezen részét képező államok számára a legplasztikusabban azonnal jelzi, hogy az államalkotó népek legfőbb nemzetállami törekvései nem sikeresek, nevezetesen, hogy az államhatárok még csak közelítőleg sem esnek egybe az etnikai határokkal. Nem etnikai határok, hanem egzakt módon megfoghatatlan kontaktzónák vannak" Nos, a kötetbe gyűjtött dolgozatok szerzőinek többsége - Asztalos István, Bali János, Ilyes Zoltán, Virt István, Klamár Zoltán, Silling Léda, Ambrus Vilmos, Fodor Ferenc, Szilágyi Miklós, Vass Erika, Pusko Gábor - a mikrozóna Asztalos István előadását tartja, Paládi-Kovács Attila elnököl