Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Asztalos Tamás: A Petőfi Múzeum mint tudományos műhely

Kiemelten kell kezelnünk Dr. Asztalos István tudományos munkásságát. Tudományszervező és könyvkiadó tevékenysége mellett - ami önmagában is embert próbáló feladat volt mind az elmúlt, mind pedig a jelenlegi rendszer­ben - tudományos írói tevékenységével, a fél évszázad alatt megjelentetett könyvtárnyi publikációjával, halhatatlanná tette nevét a Galga-völgyében. Petőfi kutatásai, Petőfivel kapcsolatosan megjelent kismonográfiái nagyban hozzájárultak a jelenlegi Petőfi-kép kimunkálásához. Helytörténeti monográ­fiái pedig megalapozzák a Galga-völgy helytörténeti irodalmát. Kisebb feje­zetek szerzőivel - Dr. Kalicz Nándor, Dr. Kulcsár Valéria, Detre János -, társ­szerzőkkel - Pór Mihály, Dr. Brandtner Pál - karöltve Dr. Asztalos István szer­kesztette és megírta Aszód, Iklad, Domony, valamint Tura, Galgahévíz, Vác­szentlászló és Püspökhatvan történetét - az utóbbi négy publikáció nem a múzeumi sorozatban látott napvilágot. (E sor folytatásaként megemlítendő Horváth Lajos két munkája, Bag és Vácegres története is.) Jelenkori helytör­téneti irodalmunk nem ismer olyan munkát, ami hasonlítható lenne Dr. Asz­talos István Dr. Brandtner Pál kutatási eredményeit fölhasználó ikladi csalá­dokról írt családtörténetéhez. Iskolatörténeti kutatásai és publikációi szintén e tudományterület megalapozói a Galga-völgyében. A megnevezett szerzők, országosan is elismerendő lefedettséggel, dolgoz­ták föl és jelentették meg a Galga vidék régészeti, helytörténeti, iskolatörté­neti néprajzi és Petőfivel kapcsolatos tudományos ismereteiket. Munkássá­guk eredményeként létrejött a Galga vidék helytörténeti tudományos könyv­tára. E könyvtár létét a Petőfi Múzeum ötvenéves munkásságának köszönhe­ti. A múzeum mint tudományos műhely nem poros szobatudósok elefánt­csonttornya, hanem élő, igaz, a múlt értékeit őrző, de nem dohos, hanem szabad levegőt árasztó központi hely. Kutatók, tudósok, szakdolgozó főisko­lai, egyetemi hallgatók, doktoranduszok, de diákok százai keresték már föl a Petőfi Múzeumot, s írták meg a múzeum munkatársai segítségével, a múze­umban föllelhető források és feldolgozások fölhasználásával tudományos munkáikat, dolgozataikat, cikkeiket. Sokan közülük visszajárnak, s munká­juk egy példányát a múzeumnak adományozzák. Több külföldi tudós is ku­tatott már a Petőfi Múzeumban, elsősorban a régészeti gyűjtemény iránt ér­deklődnek, de megfordultak már a múzeumban a Podmaniczky család tag­jai, Petőfi iskolatársai és az elhurcolt egykori aszódi zsidó családok leszárma­zottai is azzal a céllal, hogy segítsük az „emlékezetüket". A tudományos konferenciákról máshol ejtünk szót, de a rendezőit itt is megemlítjük. Dr. Asztalos István múzeumpedagógiai konferenciát rendezett. E tudományos ülés előadásai nem jelentek meg kötet formájában, de a többi konferencia előadásai igen. Korkes Zsuzsa országos néprajzi konferenciát rendezett. Asztalos Tamás a Petőfi Múzeum negyven éves történetében sze­repet játszó muzeológusok, történészek, levéltárosok, múzeumbarátok rész-

Next

/
Thumbnails
Contents