Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Bakonyi Viktória: Restaurálás, műtárgyvédelem

delmi Akcióbizottság által 2003-2005 között készített felmérésből kiderült, sajnos ma még nem általános, magától értetődő feladat a magyar múzeumokban. Az eddigi években végzett klimatikus mérések kialakított gyakorlatában országosan is élen jár az aszódi Petőfi Múzeum. Az általunk használt, a terek falára kihelyezett termohigrométerek az adott helyen mért értékeket mutatják, melyek a leolvasás pillanatára vonatkoznak. Mérési pontosságuk sem a legtökéletesebb, a leolvasások közt sok esetben napok teltek el. Sajnos a külső hőmérsékleti és pára tartalmi adatokat készülék hiányában nem tudjuk rögzíteni, így az adott időszak időjárására csak következtetni tudunk. Mindezek ellenére a mért adatok egy éven át tartó regisztrálása által mégis képet kaphatunk a kiállítóterek és raktárhelyiségek hőés páratartalmi változásairól, valamint levonhatjuk a megfelelő következtetéseket. A mérések adatait tartalmazó táblázatokból és az azokból készült diagrammokból kiolvasható a fontosabb terekre jellemző éves változás. Az állandó kiállításban Az elmúlt hét év összesített grafikonjainak görbéin jól megfigyelhető, hogy a fűtés szezon beálltakor (szeptember-október) a hőmérsékleti értékek minden esetben csökkenni kezdtek. 2002-2003-ban ezt az alacsonyabb hőmérsékleti értéket a legalább temperált raktárhelyiségekben sikerült 10 °C felett tartani. A kiállítóterekben, ahol viszont nem volt megfelelő a fűtésrendszer, ezek az értékek akár 1-2 °C-ra is lesüllyedtek, amelyek éves szinten 25 °C hőmérséklet és 40% páratartalom ingadozást jelentettek. Ez az állapot tarthatatlan volt. A következő fűtési szezonra sikerült javítanunk a fűtésrendszer állapotán. A temperáló, minimálisan működő fűtés és az ablakok elé helyezett vastag drapéria valamelyest csökkenteni képes az éves klímagörbék amplitúdóját, de a szigetelések (fal, ablak, tető) hiánya miatt még mindig túl nagy az ingadozás. Eves szinten 15-20 °C hőmérsékleti és 35-40% relatív légnedvességi változást olvashatunk le a grafikonokból. Itt azonban nem csak az éves szintű ingadozás jelentős, az egy napon belül mért értékek is sok esetben meghaladják az 3-5 °C-t, 5-10%-ot, ami jelentős károsító hatással van a tárgyakra. Ez az emeleti szinten szembetűnő leginkább, ahol még mindig hiányos a fűtésrendszer és egyre romlik a tető állapota. Sajnos a legérzékenyebb, papíralapú tárgyakat bemutató Petőfi szobában regisztráltuk 2007-ben is a legnagyobb mértékű ingadozást. A hőmérséklet 8-28 °C közötti a páratartalom 4578% közti tartományban mozgott. Ez a helyzet már évek óta nem mutat javulást, ami az itt elhelyezett tárgyakra nézve kimondhatatlanul ártalmas. A magas nedvességtartalmú levegő lecsapódva a fémek felületén előidézi azok korrózióját, a papírok és textilek rostjai közé jutva megduzzasztja azokat, így