Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Kővári Klára: Régészeti kutatások a Galga-vidéken

KŐVÁRI KLÁRA RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A G ALGA-VIDÉKEN „Valamely vidéknek régészeti hírnévre kapása rendesen nem annak a leletekben való általános bőségétől függ, hanem attól: vájjon vannak-e területén a régészetnek kedvelői, hazafiak, kik nyilt szemmel látnak, és a talált tárgyakat összegyűjteni nem restellenek. így tehát a vidék efféle hírneve mindaddig nagyon is viszonlagos marad, míg a régiségekre való figyelem és azoknak felismerése országossá nem válik."

1 A kezdetek: fellendülés és hanyatlás

2 A fent idézett mondatokkal vezeti be Rómer Flóris (1815-1889), a magyar régészettudomány kiemelkedő alakja, nagy szervező egyénisége, a Galgavölgy régészeti leleteit bemutató írását. Vidékünkön - az országos folyamatba illeszkedően - a 19. század közepén kezdődtek a tudatos régészeti gyűjtések, kutatások.3 Természetesen az ezt megelőző időszakból is tudunk napvilágra került régészeti leletekről. A legkorábbi híradás Bél Mátyástól származik, aki arról tudósít, hogy 1729-ben a Galga kőhídjának építésekor „hamuval és már korhadt emberi csontokkal" teli urnákat találtak.

4 Nagyon sok értékes adatot szolgáltatnak Pesty Frigyes 1864-es Helységnévtárának adatközlői, akik megemlítik a szántáskor talált régi cserépdarabokat, „hamwedreket", pénzeket, régi templom vagy kápolna maradványait, és leírják a községük határában található „Tatár sáncokat, Tatár hányásokat, Csörsz király árkát, Várdombot, Várhegyet".

5 A Helységnévtárban olvashatunk arról is, hogy kíváncsiságtól vezérelt emberek „ásatásokat" végeztek, ezek azonban mai szemmel nézve inkább kincskereső turkálásnak tekinthetők, tudományos szempontból értékelhetetlenek, a lelőhelyek nem mindig azonosíthatóak, a leletek pedig elkallódtak. A vácszentlászlói bíró és jegyző pl. arról tudósít, hogy a község határában a „harmincz hányás nevezetű föld halmokat ... 1 Rómer 1877, 49. 2 Cikkemben értelemszerűen nem a teljes Galga-völggyel, hanem annak az aszódi múzeum gyűjtőterületére eső részével foglalkozom. 3 Aszód és környékének kutatástörténetét összefoglalja Kalicz 1963, 5-14. 4 Bél 1737/1977, 22-23- A helyszín a bagi Peres-dűlővel azonosítható, és nagyvalószínűséggel bronzkori urnasírokról van szó. Ld. MRT XIII/3, 3/4. sz. lh. 5 Pesty Frigyes kéziratos Helységnévtárából a Galga-völgy re és a gödöllői járás nyugati részére vonatkozó leírásokat először Asztalos István közölte: Pesty 1864/1976, 1864/1979.