Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Asztalos Tamás: Műemlékek, műemlékvédelem - Aszódi műemlékek, helyi védettségre javasolt épületek, szobrok, emlékművek, városrészek jegyzéke

A kapu, ahol eredetileg állt, a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdona, amit az Egyház értékesíteni kíván, jelenlegi helyén azonban a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Eredeti helyére történő visszaállítása problematikus, felújításáról a tulajdonos szándékát nem ismerem. 2007-2008-ban irányításommal Aszód Város Önkormányzata elkészítette a KMOP-2007-5.2.1/B pályázati kiírásra a „Városközpont rehabilitáció" című pályázatát, amelynek része a volt Korona Szálló, majd Tiszti Klub, jelenlegi elnevezésében Korona Ház műemléki rekonstrukciója. A munka során Szőke Balázs művészettörténész elkészítette az épület építészettörténeti tudományos dokumentációját, amelyet falkutatásaira alapozott. A Petőfi Múzeum értékmentő tevékenysége, mind a területi lefedettség, mind pedig a megmentés tárgyát képező építészeti örökség minősége tekintetében, elég szerteágazó. A munka minőségét az összefoglalóban fölsorolt építészeti értékek jelenléte bizonyítja. ASZÓDI MŰEMLÉKEK, HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT ÉPÜLETEK, SZOBROK, EMLÉKMŰVEK, VÁROSRÉSZEK JEGYZÉKE A török kor dúlásainak hatására elnéptelenedő Aszódon és környékén a 18. században Badenből és Württembergből német iparosok, a házassága révén aszódi birtokossá váló Podmaniczky Jánost a Felvidékről követő evangélikus földművesek, valamint Cseh- és Morvaországból elvándorló zsidók telepedtek le. A Podmaniczkyak másfélszáz éves virágzó gazdálkodása alatt 1761ben Aszód mezővárosi kiváltságokat, a család 1782-ben bárói címet érdemelt ki az uralkodótól. A Podmaniczkyak aszódi letelepedése meghatározta a város építészeti képét is, amely mind a mai napig szinte változatlan formában megmaradt. A kastély, a kastély előtti tér, a templomok és az egykori gimnázium településszerkezetet meghatározó jelenléte mindmáig hat. Java részben megmaradtak a déli domboldal keskeny, girbe-gurba utcái, a zártsorú főutca, a Paraszt és Zsidó utcák vonala és beépítettsége. A 18. században gyors fejlődésnek induló Aszódon a barokk építészet meghatározó érvényű, annak ellenére, hogy a földesúr és a város lakosságának jelentős része protestáns és zsidó volt.