Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Asztalos Tamás: Az aszódi Petőfi Múzeum helye a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságán belül

Néprajzi gyűjtemény. A megye leggazdagabb néprajzi gyűjteménye Aszódon található. Ebben a gyűjteményben benne van a hat falumúzeum anyaga. Nemzetközi, országos, megyei néprajzi kiállítások alkalmával rendre kölcsönzik a múzeum néprajzi anyagát, elsősorban a teljes Galga menti viseletből válogatnak szívesen. Adattár, fotótár. Cegléd 40.000-es, Vác 35.000-es, Nagykőrös 30.000-es, Szentendre 20.000-es, Ráckeve 10.000-es nagyságrendű város. Aszódon 6.000-en élnek. E segédgyűjtemények nagyságrendjét meghatározza a „merítés". Nyilván több fotó, több adat gyűjthető be egy nagyobb területű és lélekszámú településről, mint egy kisebbről, ami magától értetődően nem jelenti azt, hogy a több adat, fotó, jobban lefedi a lefedendőt, mint a kevesebb. A nagy számok törvénye szerint bizonyára, de nem feltétlenül. A II. világháború előtt alapított múzeumok sok olyan tárgyat, dokumentumot gyűjtöttek, óvtak, őriztek meg, amelyek a világégésben másutt elpusztultak. Az aszódi történelem dokumentumai közül igen sok pusztult el. Elpusztult a Podmaniczkyak rákoskeresztúri levéltára, 1919-ben, a kommün alatt Aszód Város Irattára, a II. világháború során az Aszódi Zsidó Hitközség irattára, de sok kárt szenvedett a Petőfi Gimnázium Petőfi-gyűjteménye, könyvtára és irattára is. Mindazonáltal megállapítható, hogy a Petőfi Múzeum adattára és fotótára arányos nagyságrendű a gyűjtőterület nagyságával. Könyvtár. A szentendrei könyvtár nagyságát meghatározza, hogy a Ferenczy Múzeum a PMMI központja. Míg a „vidéki" múzeumok beszerzései folyamatosan korlátozottak voltak, addig a központi könyvtár minden szükséges irodalmat, albumot megvásárolhatott, ami természetes egy központi irányítású intézménynél. Dr. Mezősi Károly első megyei múzeumigazgató, Petőfi-kutató emléktáblája a Petőfi Múzeum előcsarnokában