Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: A Galga-mente néprajzáról - Festők, fafaragók, hímzők, írók... Népművészek a Galga mentén

Igazi közösségszervező, közösségteremtő egyéniség volt. Ő volt a kezdeményezője a tájház létrehozásának. 1977-ben egy faluképileg fontos népi építészeti együttesben kapott elhelyezést a felgyújtott gazdag tárgyi néprajzi anyag. Emlékeit, tapasztalatait és gyűjtésének eredményeit önéletrajzi ihletésű, Falum Galgamácsa című könyvében adta közre. Mi sem jellemzőbb ismertségére és népszerűségére, mint az a tény, hogy könyvéből az első nyomás ötezer példánya gyorsan elkelt. A második, bővített kiadás 1983-ban jelent meg. A Galgamácsai karácsony című hanglemez már halála után jelent meg. Rajta amatőr felvételről hallható énekhangja. Martonné Homok Erzsébet (1913-2006) GYURI BÁCSI A kartali születésű Homok Erzsébet fiatalasszonyként került a közeli Versegre Pest megye legkeletibb falujában lett parasztíróvá. Talán ő volt a legtermékenyebb az itt tárgyalt alkotók közül. írásaiban, melyek önéletrajzi ihletésűek, és amelyekben a paraszti élet, a falusi hét- I köznapok és ünnepek sorjáznak, ott van a kor lenyomataként a libapásztor és a summás nehéz életének egy-egy jól megrajzolt vonása. Ott van a generációkra szálló életbölcsesség, ; de ott van a változás, 1 a téeszesítés emléke is. A Vérségi hétköznapok (1965), Gyuri bácsi (1973), Igaz mesék (1976), A faluban szól a nóta (1978) csak egyik arcát mutatja Marton Pálnénak. Mint népi írónak, sok jeles magyar irodalmárral MARTON PÂLNÉ VÉRSÉGI HÉTKÖZNAPOK