Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Jakus Lajos: A helytörténész Tragor Ignác

Jakus Lajos A HELYTÖRTÉNÉSZ TRAGOR IGNÁC Vác város történetének megírására az elmúlt száz évben két helytörténész: Karcsú Antal Arzén és Tragor Ignác, valamint a dr. Sápi Vilmos vezette, többségében hivatásos történész-munkaközösség vállalkozott.

1 A 18. században, részben a püspöki egyházmegye történetét a városéval összefüggően tárgyaló Deseritzky Ince és Róka János, a 19. században Nagy Imre és Findura (Farkasfalvi) Imre tanulmányai előzik meg ezeket.

2 Jelen feladatunk Tragor Ignác helytörténeti munkáinak számbavétele és értékelése. Tragor felsőfokú tanulmányait a budapesti jogi egyetemen végezte, de Vácott is bekapcsolódott diákbarátaival az irodalmi életbe, 1887-ben a város ünnepségeinek rendezésébe. A Vác vidéki Egyetemista Ifjak irodalmi társaságának alapító tagjaként írt cikkeket a Váci Hírlapba és a Váci Közlönybe.

3 Már ekkor eljegyezte magát a muzeológiával s érlelődött benne szülővárosa története kutatásának vágya. Külföldi útjai alkalmával Vác várát ábrázoló, 18. században készült metszeteket vásárolt, s ezzel megvetette alapját az 1906-ban megjelenő Vác uára és képei című tanulmánya megjelentetésének.

4 Ebben bevezetőül áttekintést nyújt a hódoltság előtti eseményekről. Ismerteti az állítólagos 15. századi vár-város ábrázolásokat, majd megírja a Vác uára a török uralom idején és A török uralom uégső éuei című fejezetet múlt századi történeti források alapján. Ez képezi későbbi Vác-monográfiájának csíráját. Könyvének magva azonban az a 85 darab, a váci várat ábrázoló metszet, melyből jó érzékkel olyanokat tart a valósághoz közelinek - Dillich 1600-ban és Wenning 1685ben készült metszetét -, melyeket az utóbbi évtizedekben folyt várfeltárás is alátámasztott. Tanulmánya további fejezete ismerteti a váci püspöki könyvtár ún. Althann-féle telekkönyvét, melynek keletkezését 1718 körűire teszi.

5 A mellékelt térképen felsorolja a város 23 utca- és városrész nevét. Itt említi: „Mivel ennek a térképnek beható ismertetésére a lakossági viszonyok kapcsán még valamikor visszatérni szándékozom, részletes leírását mellőzöm."

6 Itt szól arról, hogy sógora, Sándor József kapitány felhívta figyelmét a bécsi Hadi Levéltár gyűjteményére. Ott találta meg a várnak és városnak egy katonai felmérésű térképét, mely a leltári naplóban csak az 1680-as évszámmal volt jelölve.

7 Tragor részletesen elemzi a térképen látható objektumokat. Összehasonlítja Cselebi török utazónak 1663. évi vár-város leírásával, melynek időben közelállónak kellett volna lenni az 1680-ban datált rajzzal. Ezzel szemben Tragornak több kétsége merült fel. Csak az utóbbi évtizedben - Tettamanti Sarolta régész várfeltárása nyomán - erősödött meg a vélemény, hogy a térkép nem 1680-ban, hanem jóval korábban, valószínűleg még 1628 előtt készült.

8 Ha figyelembe vesszük az általunk ismertetett 1615. évi várvizsgálatot, mely utal a korábbi, 1605 előtti állapotokra, módosítanunk kell a bizonytalan 1680. évi datálást.

9 A Vác uára és képei című tanulmány utolsó fejezetében Vác legrégibb helyének megállapítása könynyebb lett volna Tragornak, ha már akkor ismeri a bécsi Konsular-akadémia könyvtára Vácról készült török defterösszeírását, melyet Fekete Lajos turkológus csak 1942-ben közölt, a szerzőnk halálát követő évben.

10 Tragor tette az első kísérletet várképek megjelentetésére. Harminc évvel később Dornyay Béla helytörténész, tanárember Tatai uárképek című ikonográfiái tanulmányában írja: „Ezen munkámat nagyon elősegítette Tragor Ignác dr.-nak ilyenféle irányú és »Vác vára és képei. Vác 1906« című klasszikus műve."

11 Tragor még megélhette Dornyaytól a megérdemelt méltatást; a Magyar Történelmi Társulat közlönyében elemzést a műről keresve sem találtunk. A uáci uárképek című tanulmányban Tragor röviden vázolta az eljövendő években megvalósítani kívánt helytörténeti kutató munkáját. Egyelőre a 48-as forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült, jelesül a váci két csatának megörökítésére. „Lelkiismeretesen áttanulmányoztam az egykori hírlapokat, folyóiratokat, naplókat, följegyzéseket, kalendáriumokat, az egész szabadságharc történetének terjedelmes irodalmát. Fölkutattam a levéltárakat Vácon és Budapesten, éppúgy, mint Wienben és Szt. Peterburgban. Fölhasználtam a szavahihető emberek közléseit és az összes rendelkezésemre álló kéziratokat, képeket és rajzokat" - írja.

12 VÁC TÖRTÉNETE Ï84S—49-BEN niiA TRAGOR IGNÁC D" ÁRA 20 KORONA. KIADJA A VACi MÚZII.UIW-rOVRStlLET. A Vác története 1848-49-ben borítója (1908)