Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Tettamanti Sarolta: Tragor Ignác és a váci vár kutatása

JEGYZETEK 1 Természetesen szintén nem kívántuk újra összefoglalni saját kutatásaink nem régen megjelent eredményeit: MRT XIII/2. köt. 380-404.; Tettamanti 1994. 101-174.; Koppány 1994. 175-204. Amikor ezeket idézzük, akkor Tragor megállapításait egészítjük ki, ill. helyesbítjük. 2 Asztalos 1981. 38-39., 46.; MRT XIII/2. köt., 8. 3 Ez idő előttről csak egy sovány adatunk van, feltehetőleg a vár területéről származó emlékekről: az 1898. december 13-i választmányi ülés jegyzőkönyve szerint „egy ház lebontása alkalmából 2drb kő került felszínre, melyek valószínűség szerint a Bátori-templomból kerültek oda, ezeket a múzeum részére sikerült megszereznie" (az elnöknek): VTM T.D.79.290.1. VME jegyzőkönyvei 1887-1907. 4 Tragor 1906. 6. 5 Tragor 1906. 9-13. 6 Tragor 1906. 13. 7 Tragor 1906. 14-36. Röviden: A vár és a város 15441595 között török, 1625-ig magyar, majd 1686-ig ismét török kézen van, természetesen számtalan időközbeni csatározás és politikai bonyodalom közepette. L. erről részletesen még Tragor 1927. 44-69. A Régészeti Topográfiában vázolt török kori hadtörténet jórészt e munkákon alapszik: MRT XIII/2. köt. 382-383. 8 Tragor 1906. 37-153. 9 Tragor 1906. 154-158. 10 A Régészeti Topográfiában e három szerző művét tekintettük hitelesnek. Wilhelm Dillichnek egy 1600. évi munkáját - Tragor 1906. 58., 61. old. nem ezt közli -, a másik két művész 1602-ben, ill. 1603-ban keletkezett, Tragor 1906, 38-45. old. is idézett metszetét. MRT XIII/2. köt. 383. Egyébként a várost valóban nem övezte kőfal a folyó mentén: Tragor 1906. 157.; MRT XIII/2. köt. 427. 11 Különlegességét már Tragor észrevette, számunkra a Régészeti Topográfiához gyűjtött régészeti és történeti adatok alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a leghitelesebb felszabadulás kori várábrázolásról van szó: látszanak az - ásatások által igazolt - sokszögű saroktornyok, de a vár belseje romos, a székesegyház helyén minaret áll. MRT XIII/2. köt. 387. 12 A Sáros kapunak tulajdonított falmaradványok inkább a városfaléi lehettek. Lásd MRT XIII/2. köt. 425. 13 A térképmellékletet 1. Tragor 1906. IX. melléklet. Értékelés uo. 159-162. 14 Tragor 1906. 163-166. és X. melléklet. A könyvben közölt változatnál - valószínűleg a nyomdatechnika hibája miatt - részletgazdagabb az eredeti, amelyről 1987-ben fénymásolatot kapott a Tragor Ignác Múzeum a bécsi hadi levéltárból: VTMA 1411. 15 A térkép értékeléséről a vár, a középkori magyar és német város tekintetében 1. részletesen: MRT XIII/2. köt. 384., 395., 404-406., 418-^22.; Tettamanti 1994. 105-106. 16 Tragor 1906. 167-180. 17 MRT XIII/2. köt. 384. 18 A Géza király téri falmaradványról ásatásaink során kiderült, hogy a vár északnyugati saroktornya, a Dunaparti falrészlet is megvan, a másik három helyszín falai újkoriak: MRT XIII/2. köt. 402., 136. Íj. 19 Tragor 1906. XI. melléklet. Ásatási bizonyítékaink szerint a belső, kőfallal körülvett vár területe magában foglalja a ferences templom alatti részt is, az 1680. évre keltezett térképen ábrázolt és a régészeti kutatással azonosított barbakán a Géza király térre esik, a térképen jelzett földerődítmények lokalizálása szerint a teljes várterület határai: Duna, Tímár utca, Budapesti Főút és valóban a Burgundia, valamint Kórház-Bajcsy-Zsilinszky utcák (ahogy Tragor 1906. 178-179. írja). Lásd MRT XIII/2. köt. 392. 20 VTM TD.79.290.2. VME jegyzőkönyvei 1907-1932. 21 VTM TD.83.3.24. Az 1907. január 19-i választmányi ülés jegyzőkönyve. 22 Az 1907. november 23-i választmányi ülésen mutatja be az elnök, Tragor Ignác a képkiállítást. VTM TD.79.290.2. VME jegyzőkönyvei 1907-1932.; Asztalos 1981. 53. 23 A Géza király tér 2. sz. házon helyezték el a várat jelző táblát. Szövege: Itt állott Vác vára. Erre nyílt a Pesti vagy Alsó Kapu. Megjelölte a Váci Múzeum Egyesület 1907. Titkári jelentés. Irta és az 1908. január 12-én tartott közgyűlésen felolvasta: Révész Sándor dr. Tragor Ignác. 1907. 154. 24 Váci Hírlap 1912. szept. 1. 25 A Múzeum Egyesület 1908. ápr. 25-i választmányi ülésén Tragor Ignác ásatást indítványoz a Szent Ferenc rendi kolostorban. Bejelenti, hogy a házfőnök engedélyét már megkapta. VTM TD.79.290.2. VME jegyzőkönyvei 1907-1932. Ásatásaink során (MRT XIII/2. köt. 380404.) az 1912-ben talált falat természetesen nem tudtuk azonosítani, mert az akkor végzett kutatás pontos helyszíne nem ismert. Van egy értékelhetetlen helyszínrajz VTMA 1084. sz. alatt. Az ásatási kiadások 84 korona 52 fillért tettek ki: Kisparti 1913. 26. 26 Tragor 1912b. 27 MRT XIII/2. köt. 8. 28 Tragor 1912b. 74., 125.; Tragor 1912b. 76-78., 87., 125-126.; VTM 53. 58. 33.; 65. 5. 6.; 53. 53. 1., 2., 5., 6., 53. 58. 29., 30., 34., 65. 5. 6. 29 Tragor 1912b. 81., 123-125.; VTM 53. 54.1-2., 53. 58. 5. 30.; Tragor 1912b. 57., 100.; MRT XIII/2. köt. 396.; VTM 69. 2. 1. 31 Tragor 1906. 6. 32 Tragor 1912b. 227-243. Ma a VTM Képzőművészeti Gyűjteményében 52. 97. 1.-121. 1. és 58. 4. 1.-5. leltári szám alatt találhatók a legnagyobb részben Tragor által gyűjtött metszetek. 33 Tragor 1913. 387-388. 34 Tragor 1923. 5., 9. 35 Tragor 1929 és 1930. utóbbi munkának a középkorra vonatkozó része (5-25. old.) szöveges részében megegyezik az előző munkával, amennyivel több annál, azok a szép illusztrációk. 36 Tragor 1929. 11-14.; Tragor 1930. 3. melléklet. 37 Tragor 1929. 21-30., 51-53. 38 Tragor 1929. 31-40.; Tragor 1930. 5-6. mellékletek és a 17. old. kép