Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Tettamanti Sarolta: Tragor Ignác és a váci vár kutatása

Köfej a Duna medréből Tragor a váci metszeteket bemutató könyvében azt írja, hogy az általa gyűjtött rajzokat a múzeumnak fogja adományozni, amint annak erre alkalmas helyisége lesz.

31 A leíró lajstrom szerint a múzeum sok metszetet bemutat, a legtöbb mellett az szerepel, hogy „vétel az államsegélyből".

32 Pedig ugyanazok a munkák ezek, amelyek az idézett könyvben szerepelnek, ott van mellettük a hivatkozás (pl. Tragor, Vác vára 32. kép stb.). Nem tudjuk, miért nem került sor az adományozásra. 1913-ban Tragor említést tesz a váci püspökség középkori kincseiről, amelyeket a hagyomány szerint a mohácsi csatavesztés után a nógrádi várban ástak volna el, s amelyek máig nem kerültek elő.

33 Tragor nevéhez fűződik néhány várterületbeli lelet feljegyzése 1922-ből: a Géza király téren házépítés során középkori pénzek és faragott kövek kerültek elő, amelyek a múzeumba kerültek.

34 Tragor Ignácnak két komoly művészettörténeti értekezése jelent meg 1929-ben és 1930-ban, amelyek az ismert és nevezetes középkori - minden bizonnyal a várból, közelebbről a székesegyházból, vagy a püspöki palotából való - kőemlékekkel foglalkoznak.

35 így ír Tragor Doymus spalatói érsek 1434-ben állított feliratos kövéről (s ennek kapcsán az érsek életéről),

36 Báthori Miklós püspökről, váci építkezéseiről, a székesegyház és a püspöki palota átépítéséről és díszítéséről,

37 bemutatja a két Báthori-címertáblát, a híres báboskorlát elemeket.

38 Állást foglal Giovanni Dalmata itáliai építész és szobrász budai, váci és nógrádi művészeti tevékenysége mellett.

39 Helyreigazítja azt a korábbi művészettörténeti tévedést, amely szerint az ún. Báthori-Madonna dombormű valamiképpen kapcsolatban lenne Váccal. Leírja a kőemlék Vácra kerülésének igaz történetét 40 Utoljára megemlékezik Báthori püspök koporsófödeléről és az azon kifaragott sírverséről. A sírfödélből a ferencesek mosdó- vagy mosogatómedencét készítettek.

41 Tragor 1930-ban megjelent munkájában újdonság, hogy közli néhány 17. századi várkép- és csatajelenetrajzoló művész életrajzát és pályáját.

42 Végül meg kell emlékeznünk néhány olyan munkájáról, amelyeknek nem fő témája a várnak és tárgyi emlékeinek bemutatása, de valamilyen, vagy több vonatkozásban érintik azt. Tragor Ignác szerkesztésében jelent meg a Váci Múzeum Egyesület 1907. évi évkönyve, amelyben Vác alapításának a krónikákban megőrzött legendás, a szarvas csodás megjelenésével kapcsolatos történetét idézik, s kisebb értekezések elemzik a krónikás adatokat.

43 Tragornak Vác történetét az őskortól a 20. század elejéig összefoglaló művében természetesen elválaszthatatlan a város történetétől a püspökség megalapításának, középkori életének, a székesegyháznak a leírása, ill. története, Báthori Miklós püspök építő tevékenysége, csakúgy, mint a törökkor háborúinak, a vár és a város törökkori életének bemutatása.

44 Vác 18. század eleji lakosságának összetételéről értekezve Tragor hiteles képet fest a város és a vár törökkor végi elpusztult, majdnem lakatlan állapotáról, amikor is a felszabadulás után a várba, ill. annak romjaiba tót lakosság költözött.

45 Az egyesületi jegyzőkönyvek a 30-as években két ízben szólnak még Tragornak a témánkkal kapcsolatos szerepléséről. Közgyűlési megnyitó beszédeiben Vác felszabadulásáról, ill. Báthori püspökről emlékezett meg.

46