Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Kővári Klára: Tragor Ignác és a váci múzeum régészeti tevékenysége

A könyv előszavában röviden ismerteti az első múzeumalapítási kísérleteket (ifj. Varázséji Gusztáv tevékenységét, a Váczi múzeum és régészeti bizottság létrejöttét), majd leírja a gyűjtemény hányattatásának, az épületről épületre vándorlásnak a történetét. Az ezután következő I. részben tárgyalja Vác és vidékének történetét a paleolitikumtól a török korig. Altalános történeti összefoglalás keretében mutatja be az egyes lelőhelyeket és az előkerült leleteket - nem csak a váci múzeumban őrzött tárgyakat, hanem a Nemzeti Múzeumba kerülteket is. A II. Leíró részben a korban szokásos régiségtári kalauzok, lajstromok mintájára a kiállításban szobáról szobára haladva, szekrényenként ismerteti a teljes gyűjteményt.

85 A tárgyak leírása rövid, méretek nincsenek feltüntetve, a régészeti leleteknél a lelőhely és az előkerülés körülményei nem mindenütt szerepelnek. Mint Tragor írja a könyv előszavában: „Műkedvelői meghatározásainkhoz persze szó fér, a lelőhelyet és az ajándékozót sem volt módunkban mindenkor kikutatni." Régészeti szempontból a Lajstrom mégis Tragor legfontosabb műve. Mivel az eredeti naplók nem maradtak ránk, ebből tudhatjuk meg, hogy 1912-ig milyen leleteket őriztek a múzeumban, segítségével sikerült később azonosítani a régészeti anyag egy részét. (Az Egyesület jegyzőkönyvei, ill. a titkári jelentések szűkszavú tudósításai nagyon kevés támpontot adnak.) Nagy veszteség, hogy az 1931-es kiállítás megnyitásakor tervezett új lajstrom nem készült el. Tragor munkássága eltér a kor többi nagy múzeumalapító, múzeumépítő egyéniségének tevékenységétől. Wosinsky Mór Tolna megyében, vagy Jósa András Szabolcs megyében egész életét a múzeumi munka egy területének, s éppen a régészetnek áldozta, ennek nyomán megyéjükben európai hírű gyűjteményt hoztak létre, s maguk is (főleg Wosinsky) európai hírű kutatókká váltak.

86 Tragor érdeklődése rendkívül sokirányú, minden foglalkoztatta, ami Váccal kapcsolatos volt. Történeti munkáin kívül írt könyvet Vác irodalmáról, néprajzáról, művészetéről, nagy személyiségeiről. A város korai történetéből elsősorban Vác középkora érdekelte, Vác vára és képei című műve máig alapvető munka. Munkásságában a régészet nem foglalt el kiemelkedő helyet, annak gyakorlati része (ásatás, gyűjtés, a leletek nyilvántartása) kevéssé érdekelte. Elsősorban munkássága első szakaszában foglalkozott Vác régészetével, a Leíró lajstromban lelkiismeretesen összegyűjtött és feldolgozott minden adatot, ami a város és környékének leleteire vonatkozott. Későbbi történeti munkáiban a Lajstromban leírtak öszszefoglalását adja, az újabb leleteket legfeljebb csak megemlíti. Tragor neve összeforrt a Váci Múzeum Egyesülettel. Kitartó, több évtizedes fáradhatatlan munkálkodásával átsegítette a szervezetet a nehezebb korszakokon. A kiemelkedő lokálpatrióták sorába tartozik, könyveit ma is sok haszonnal forgathatjuk, néhány műve tudományos szempontból is maradandó. Leíró lajstroma nagy segítséget jelentett a múzeum régészeti gyűjteményének korszerű feldolgozása során.