Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Csukovits Anita: Arcok a hőskorból

önálló épületért folyó manőverekben elszenvedett sorozatos kudarcok és a városban tapasztalható közöny hatására, valószínűleg figyelemfelkeltő célzattal egyszerre beadta lemondását az elnök, az egyik alelnök, Freysinger Lajos és a titkár Tragor Ignác. A vészhelyzetben a tagság aktivizálódott, a lemondásokat nem fogadta el, de csak Tragor folytatta a munkát. Az elnök helyett az egyesület ügyeit egy éven át a másik alelnök, Révész Béla vitte. Csávolszky 1905. április 15-én foglalta el újra helyét az egyesület élén,

19 azonban a megújuló múzeumegyesület munkájában már nem vehetett részt; május 9-én tüdőgyulladásban elhunyt, utóda az elnöki székben Tragor Ignác lett. Az alelnökök: Freysinger Lajos és Révész Béla Bár a múzeumalapítás gondolata Varázséji Gusztáv nevéhez köthető, nem túlzás azt állítani, Freysinger Lajos Vácért végzett munkája nélkül ez csak évtizedekkel később merült volna fel. A kisváci születésű jogász ügyvédi diplomájának megszerzése után előbb a pozsonyi törvényszék, majd Pesten a Kúria és a Legfőbb ítélőszék fogalmazója lett. Szabad idejében a pesti lapokba írogatott, állandó munkatársa volt a Deák-párti Nemzeti Hírlapnak. 1875-ben, amikor létrehozták a királyi közjegyzőségeket, a váci közjegyzői állást Freysinger nyerte el. Vác városa ekkor már hosszú ideje fuldoklott a pénztelenség és a korrupció szorításában. A közpénzeket elsikkasztották, a közigazgatás működésképtelen volt. Freysinger hamar felismerte a visszásságokat, s elhatározta, hogy a város működőképességét helyreállítja. Publicisztikai tapasztalatai alapján bízott a sajtó figyelemfelkeltő, közvélemény-irányító szerepében. Céljai megvalósítása érdekében 1880-ban megindította a Váci Közlönyt, maga köré gyűjtve a városért tenni vágyókat. A Közlöny hírlapbizottságának tagja volt Reiser Béla is, Freysinger majdani alelnöktársa a múzeum egyesület élén. Freysinger a szerkesztés munkáját rövidesen átadta ifjú Varázséji Gusztávnak, maga a városi gazdasági bizottság elnökeként fejtette ki tevékenységét. A publicisztikához sem lett azonban hűtlen, vezércikkei, melyekben a visszásságokat ostorozta, továbbra is megjelentek a Váci Közlönyben, majd 1887-től a Váci Hírlapban. Egy történelmi munkát is írt, Adatok a váczi lövészegylet százéves múltjából 1793-1893 címmel. A város polgárai is méltányolták erőfeszítéseit; 1879-ben a Polgári Lövőegyesület főlövésszé, a Kaszinó 1889-ben elnökévé választotta, 1890-ben pedig a város díszpolgára lett. Az eddig elmondottak fényében természetes, hogy Freysinger a múzeum egyesület alapításában is részt vett. Mint Varázséji legközelebbi munkatársa, már az 1881-es régészeti bizottságban szerepelt, s 1887-ben a Váci Múzeumi és Régészeti Bizottság tagjai között is olvasható a neve. Varázséji halála után Csávolszky mellett Freysinger volt az, aki a múzeumi gyűjteményt megmentette az elkallódástól. A Váci Múzeum Egyesület alakuló ülésén alelnökké választotta, a városi ügyek azonban elvonták az aktív egyesületi munkától. Freysinger, aki maga is kiváló szónok volt, a látványos közszerepléssel járó feladatokat szívesen átengedte a külsőségekre adó Freysinger Lajos Csávolszkynak. A múzeumi szakágak közül, valószínűleg Varázséji hatására a régészethez vonzódott leginkább, az egyesületi tagok számára több régészeti sétát vezetett. A város gazdasági bizottságának befolyásos elnökeként, megyei bizottsági tagként sem tudott azonban a múzeum épületgondjára megoldást találni. Csávolszkyval és Tragorral együtt ő is lemondott tisztségéről, de Tragor kérésére részt vett az egyesület új alapszabályának kidolgozásában. 1906-ban a Tragort elnökké választó közgyűlés újra bizalmat szavazott Freysingernek. 1907. áprilisában hunytéi.

20 Alelnöktársa, Reiser, névmagyarosítása után Révész Béla, ügyvéd 1876-ban, egy évvel Freysinger fellépése után nyitotta meg irodáját, s csatlakozott a Váci Közlöny körül csoportosuló reformkörhöz. Rövidesen a városvezetés meghatározó személyiségévé vált. Az 1880-as években aztán útja elvált Freysingerétől, mind az országos, mint a helyi politikában eltérő nézeteket vallottak, illetve különböző bankokban volt érdekeltségük. Ellentéteiket azonban tudták kezelni, a város érdekeit pedig mindketten állandóan szem előtt tartották, így képesek voltak ésszerű kompromisszumokra. A múzeum egyesületben is együttműködtek, s ez irányú együttműködésük sokéves múltra tekintett vissza, hiszen mindketten részt vettek az 188l-es és az 1887-ben alakult bizottság munkájában is, bár fontosabb teendőik miatt nagyobb aktivitást nem fejtettek ki. Révész Béla 1897-ben lett a Múzeum Egyesület alelnöke, Csík Volecz Sándor választmányi tag javaslatára. Elődje elhunyt bátyja, Reiser Henrik kereskedő, a Statusguo Izraelita Hitközség elnöke az alakulástól eltelt idő rövidsége miatt nem fejthetett ki érté-