Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)
Bárdosi József: Művészet a váci sajtó tükrében 1873 és 1938 között
JEGYZETEK 1 Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon. Budapest, 1985. 2 Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Vác, 1930. tizedik fejezet. 3 Az 1965-ben kiadott négy kötetes Művészeti Lexikonban nem szerepel Bartók Lajos művésztanár, Cser Károly szobrász (a hősi emlékmű alkotója), Gasparik Kázmér papfestő, Krenedits Ferenc művész-tanár (a honvédemlékmű tervezője), Paukert Károly művésztanár, Pintér László festőművész, Santhó Miklós festőművész, Török Eduárd festőművész, Velzer János és Wirker Ferenc festőművészek neve, viszont szócikket kapott Éhn Bernát, Kemény László, Pérely Imre, Siligai Ferenc, Szinte Gábor és Végh Gusztáv. Mint látjuk, érthetetlen, hogy olyan jelentős művészek, mint Santhó Miklós, Temple János és Török Eduárd miért maradtak ki a lexikon szószedetéből, és ugyanúgy érthetetlen, hogy a műkedvelői kategóriába tartozó Éhn Bernát miért nem. 4 Panofsky, Erwin: A perspektíva mint „szimbolikus forma". In: Cl. ő.: A jelentés a vizuális művészetekben. Budapest, 1984. 202. 5 Szinte majdnem mindig színházi, irodalmi vagy zenei eseményeket takarnak a „Művészet" kezdetű tudósítások. 6 Váczi Hírlap 1889. október 27.; uo. november 3.; uo. november 10. 7 Megjegyzendő, hogy a „műkedvelő" kifejezés akkoriban még nem lekicsinylő minőségjelző, hanem a korabeli társadalmi élet egyik sokatmondó eleme. A műértés és műkedvelés akkor is, és ma is az emelkedettebb lét velejárója, hogy azt már ne is mondjam, a műkedvelés a sznobizmussal és dilettantizmussal együtt magában hordozza a minőségi változás lehetőségét is. 8 íme néhány ismert rajztanár neve: Bartók Lajos, Bauer Mihály, Krenedits Ferenc, Ruby Miroszláv, Wirker Ferenc. 9 Pl.: Ehn Bernát (1812-1893) prépost, Gasparik Kázmér (1784-1863), „Columbus asztaltársaság". 10 1891-ben az Országos Mőképző-egyesület javára az alábbi élőképeket mutatták be a lovagló iskolában: Műteremben, Jákob álma, A jótékonyság apotheosisa, Apolló és a kilencz múzsa, Auróra és a Nap, valamint a Paraszt lakodalom. A következő évben pedig „Krisztus a Pilátus előtt, 147 személyből álló bámulatos szoborcsoportozat látható a Curia szállóban. Naponkint 9 órától, este 5 óráig. - Belépti díj 10 kr." - olvashatjuk a Váczi Hírlapban (1892. 03. 13. szám). Még a '30-as években is közkedvelt társadalmi esemény élőkép alakítása, mint Santhó Miklós: Columbus egyházi férfiak arcképe c. festménye bizonyítja (1932. olaj, karton, 46 x 59 cm, T1M képzőművészeti gyűjteménye, ltsz. 52. 213. 1.) 11 A püspök szentképe. Váci Hírlap 1904. 04. 10. 12 Újabb kiadása: Bp., 1982. 13 Váczi Hírlap 1926. 08. 25. 14 Váczi Hírlap 1926. 09. 05. 15 Kemény László nyilatkozata a váci kiállítás kritikájáról. Váczi Hírlap, 1926. 10. 18. 16 Magyar Művészet 1919-1945. I. kötet. Budapest, 1981. 237. 17 Néhány vonatkozó cikk a Váczi Hírlapból: 1925. 12. 06., 1926. 07. 28., 1926. 08. 11., 1926. 08. 25., 1926. 09. 12. stb. 18 Váczi Hírlap 1926. 10. 20. 19 Jó-e Kvell arcképe? Váczi Hírlap 1926. 10. 20. 20 Váczi Közlöny 1883. 03. 18. 21 Németh Antal: A szépészeti érzelmek nevelése. Váczvidék, 1875. 04. 25., Váry Gellért: A képzőművészet értékesítése. Váczvidék, 1876. 01. 09. 22 Bartók Lajos: Váczi képírók önéletrajzai 1. Vácz és Vidéke 1912. 02. 11., Kassai Vidor: Váczi képírók önéletrajza II. Vácz és Vidéke 1912. 02. 18., Siligai Ferencz: Váczi képírók önéletrajza III. Vácz és Vidéke 1912. 02. 25.
