Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

Ezerkilencszázötvennégy

színnel volt megoldva, hog}' úgy hatott színben, mintha email

2 lett volna az egész. Szóval jó festőnek tartom. Kevésbé tetszettek a plasztikái, amiket csak későbben, illetve vége felé csinált tudtommal, ezek már sokkal kevésbé voltak érzékenyen megcsinálva, túl sematikusak, modorosak s főként a néger plasztikának a félreismerhetetlen hatása alatt készültek anélkül, hogy az ő karakteréből s az ő impulzív egyéniségéből valami is bekerült volna ezekbe a műveibe. Az életéről egy Bálint Rezső

3 nevű festő-féleség, kit én is jól ismertem, írt egy kis könyvet, amiből egyes érdekes szemelvényeket Anyu leír. [... ] Még egyszer köszönve a remek meglepetést, sokszor csókol Benneteket az Öreg Kollega, Apu Edes Zsuzsókám, legutóbbi, karácsonyi, illetve újévi leveledet, melyet 3-án adtál fel, meglepetésszerűen tegnap megkaptuk, az újabb fényképpel együtt. Nagyon szépen köszönjük ezt és az előző levélben küldött képeket is, már nem is emlékszem, hogy arra a leveledre válaszoltam-e már, úgy meg vagyok keveredve Modiglianival. Az Apu által említett kis füzetből kigépeltem, amit gondoltam, hogy esetleg Matyi használni tud, olyasmit is, ami inkább a környezetet és magát Bálintot is jellemzi, valamint Goriant. Remélem, megkapjátok ezt a vastag levelet, és hamar. Azt hiszem, ebben sok olyasmi lehet, ami komoly életrajzokban nincs benne, például a cinóber vörös függöny a kanapé előtt, és az olívzöld nadrág és hasonlók. Sajnos a füzet végéről valamennyi hiányzik, és nem is találtuk meg, ez a sok ide-oda költözésben elveszhetett régebben, de a borítólap vastagságához hozzámérve a meglévő íveket, tartalomjegyzékre is számítva, nem sok hiányozhat. De azért Sandrot meg lehet kérdezni, hogy nincs- e meg neki véletlenül. [...] Eszerint előbb csinált szobrokat. Fiatal korban került Párizsba, hol előbb írókkal volt barátságban: Apollinaire, André Salmon, Gonzague-Frick. Később jóban volt Utrilloval és főleg 15 éven keresztül Soutine-nel esetleg utóbbinak az életrajzában, szintén találhatni valamit Modiglianiról. Egész lázban vagyok a Moore-féle

4 propoziciótól, és alig várom, hogy T. Anyutól megkapjam Matyi levelét, hogy többet tudjak meg a dologról, noha fantáziámat már így szabadjára eresztettem, és látom lelki szemeim előtt a címeket vetítve. 2. emaÜ: a zománc francia neve. 3. BÁLINT REZSŐ (1885-1945) festőművész, nyomdásznak indult, majd Vesztróczy Manónál, Szablya-Frischauf Ferencnél fesreni tanult. 1906-ban Nagybányán, később Párizsban tanult tovább. Modiglianival közösen bérelt műtermet a Montparnasse-on. 1920-tói Szentendre mellett élt, Izbégen és főleg rájképeket festett. Modiglianiról szóló könyve: Művészek Párizsban. Bp. 1941. 4. PETER MOORE, lásd: 1949/43. jegyzer.