Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

SZÜCS GYÖRGY: Zivatar előtt, zivatar után / Szőnyi István és az „ötvenes évek"

színnek téri értékeit hangolja, a levegő bolyhos puhasága s az éltető fény: íme ezek által teszi képivé, látványszerű igazsággá Szőnyi festői mondanivalóját, szemléletéből eredő gondolatait. E nyugodt derű, ez a tiszta meggyőződöttség nem a szocialista ember legszebb tulajdonságainak egyike-e? S talán nem ezer szerencse, hogy egy Domanovszky-féle szenvedélyesebb, vagy egy Kerényi-féle szertelenebb művész mellett a bölcs derűjű magyar festő is korunk és népünk mondanivalóját vállalja?"

34 Hasonlóképpen értékelte Szőnyi művészetét az Ernst Múzeum-beli gyűjteményes kiállítás — Radocsay Dénes mellett - másik rendezője, a katalógus tanulmányának szerzője Végvári Lajos, aki 1956 őszén már egyenesen Derkovits—Szőnyi-Bernáth triászról beszélt, mint amely a két világháború időszakban a leghitelesebben reagált a kor művészeti problémáinak kihívásaira. „Kategorikus rövidséggel szólva Derkovits a proletariátus, Szőnyi a parasztság, Bernáth az értelmiség problémáival viaskodik. A három festő többé-kevésbé három különböző világnézetet képvisel; ennek megfelelően tematikájuk, festői felfogásuk is sokban eltér egymástól - de az is világos, hogy ezt a három művészt sok rokon vonás is kapcsolja egymáshoz."

35 A legalább annyira meggyőző, mint erőltetett csoportosítás arra mindenképpen alkalmas volt, hogy Szőnyi meditativ, humanista „állapotfestését" ismét visszahelyezze jogaiba azáltal, hogy a Pogány O. Gábor által 1947-ben felrajzolt Mednyánszky-Derkovits-Barcsay vonalat

36 egy másik, ugyancsak Derkovits forradalmiságával hitelesített konstrukcióval helyettesítette.

37 Szőnyi az 1956-os forradalom idején sem radikalizálódott, s mivel a főiskolai oktatás szünetelt, zebegényi visszavonultságában hallgatta a rádió tudósításait. Az október 23-a utáni budapesti eseményeknek így nem lehetett személyes átélője, de a Zebegénybe látogató barát, dr. Beke Tiborné elbeszélése mélyen megrázta. A Kossuth téri áldozatokról, és az akkori Apponyi téri temetésekről szóló történetek két rajz megalkotására ösztönözték: a halottat hordozó, „tetemre hívó" tömeg és a fiát sirató anya örök témái tij jelentéssel gazdagodtak.

38 A rajzok rézkarc változatait később óvatosságból a Baleset és a Gyász címmel látta el.

39 1957 májusában a Művelődési Minisztérium leirata alapján ugyan megalakultak a fegyelmi bizottságok, hogy a tanárok és diákok „ellenforradalom" 34. BENCZE LÁSZLÓ. A magyar képzőművészet mai eredményei. (Gondolatok a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításról). Csillag, 1956. 2. sz. 345. 35. VÉGVÁRI LAJOS: Szőnyi István. Csillag, 1956. 9. sz. 572-573. 36. POGÁNY Ö. GÁBOR i. m. 26. 37. Szőnyi szempontjából kétes értékű elégtétel, ám a kotábbi bírálatok nagyobb politikai és társadalmi aktivitást hiányoló hangvételét utólag kérdőjelezi meg az az „új magyar szocialista művészet" műfajait és stílusait pozitív hangvétellel áttekintő cikk, amely az 1958 decemberében megnyitott, moszkvai Szocialista Országok Képzőművészeti Kiállítása alkalmából született meg. A szerző a monumentális díszítőművészet keretében Domanovszky és Szőnyi mezőgazdasági pannóir emelte ki: „[...] a művészek finoman kidolgozott színárnyalatokkal és a kolorit skálájának harmonikus összhangjával érik el a vizuális megjelenítés teljességét." L. ALJOSINA: Iszkussztvo narodnoj Vengrii. Iszkussztvo, 1959. 2. sz. 23. Magyarul: A népi Magyarország művészete (Iszkussztvo, 1959. 2. sz.). Szovjet művészettörténet XIV. Szerk.: Dr. Bacher Béla. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1959. '338. SÜMEGI GYÖRGY: Szőnyi István két 56-os rajzáról. Dr. Beke Tiborné emlékei. Hitel, 2000. október, 34—36. Újraközölve: Uő.: Kép—Szó. Képzőművészek '56-ról. PolgART, Budapest, 2004. 13-15. 39. KÖPÖCZI RÓZSA: A grafikus Szőnyi. Rézkarcok. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre-Szőnyi István Alapítvány, Zebegény, 2000. 15. Repr.: 122., 123. sz. A művek kiállításra kerültek: Szőnyi István és 1956. Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény, 2006. október 31.—2007. március 30.