Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszáznegyvenkilenc
szemüvegekkel a negyed tízessel, de újabb méregre, mert Zsuzsika közben a kút körül megtalálta az elveszett szemüveget. Tegnapelőtt este a vetkőzésnél azt mondja Apu, hogy nahát, most meg a fél zoknitartóját vesztette el. Másnap reggel ezt is kereste és nem találta. Később aztán valamit vett ki a szekrényből és akkor röhög, hogy azt hiába kereste, mert nem is vette fel csak az egyik zoknitartót s a másik üdült a helyén. [...] így ma nekifogtunk az almaszüretnek. A Jonathánokat kivéve azt hiszem, mindet leszedhetjük, mert idén korábban érik be minden a nagy szárazság és hőség miatt. Sok alma van, de amint a mai szedésénél láttam, rengeteg a férges, hibás, úgyhogy a kiválogatás után nem marad majd olyan ijesztően sok eltenni való. Ruzsit befogtuk, a szekérre felraktuk az almaládákat, kosarakat, létrát, szedővödröket s így vonultunk fel a völgybe. Ruzsit ott elengedtük legelni. Kálmi szedte a fáról én némileg már válogatva raktam be a ládákba. Délben Ruzsi lehúzta a szekeret az első padig, ott kifogtuk, ő lejött inni és délutáni álmát aludni. Most az általános déli szünet alatt írom ezt a levelet, mert ennek az elmúltával folytatjuk a szedést estig, vagy legalábbis addig, míg a szúnyogoktól kibírjuk odafent. [...] Pá, pá szeretettel csókolunk Mindkettőtöket és reméljük, hogy talán már holnap kapunk egy hosszú levelet megint Tőletek Anyutok (Mellékelek egy filmvonatkozású cikket, ami talán érdekelni fog, mint félig szakmabelieket.) Szőnyiné, géppel írva, leltári szám: 2006.46.1. Róma, 1949. szeptember 18. Edes Mamikám és Apu, ma kaptam meg 12-én írt leveleteket, [... ] Apu úgy látszik szórakozott prof kezd lenni, hogy elveszti a szemüvegét, Matyi meg eltörte az övének a keretét, de van egy pótszemüveg. Most azt hordja, viszont annak sötétebb kerete van és olyan furcsa, hogy ahányszor ránézek, mindig nevetnem A Szovjetunió cs a népi demokráciák távollétében teljes kudarcba fulladt a velencei filmverseny Rómából Jelentik: A néhány sápja végétért velencei film verseny újból bcbizonylíotta a Lökés országok filmművészetének hanyatlását. Nemcsak az olasz demokratikus sajtó, hanem mi-g a kormány lapjai Is megüíliőréssel Imak V bemutatott fiirack gyenge művészi színvonaláról, A «Kigyovorem» című fiimcl még ur amerikai befolyás alatt álló lapok is • szedi ta ri, -.-' -n ;1. minősítettek. A «Kik hguna» című angol filmről ort írják, hogy «ez a film nem annyira hajó!6ré«rfil fiúi, mint inkább a filmultWsa?| hajótörése*. Nem kisebb inegiMkfizésl okozott ai ai ansol •vfgjalék», amelynek h6',e nem kevesebb, mini nyak rokonát öli mM>. Olas7or*zágot Gtnintt fasiszta rendezőnek «£&• a Marson túl. című kteiíkália filmje képviselte. Arnáiik bemutatott olasz film a «K'o!lhal.il!.-in lánei az olasz militaristákat dli •," li. «Amerika macának foglalta le a festival progrzmmjának nagy részét, de semmit sem mutalolt> — Írja a Ucttangero, A nyolc amerikai filmről ilyen az idei velencei fílmhemnlatö művészi színvonala jelentékenyen alacsonyabb volt, m'.nl az 1948. évié. A lapok hozzáteszik, hogy a festival sikertelenségéhez n»gj bail hozzájárult a SzovjetAliié távolmaradása. Sít mi, Ilichárd mc-chait Strains Richárd, » kllflnä l«rM-s?erz5 esfilörtokón GnrmitehPattcvkitehenben mesliüK. A Politika e heti »«Smában Ka'ar.a Jenő vezércikke a l*si» ívei társadalom problémáival foglalkozik. Érdekes cikk i»mcrleti a német íj asn«rik«i nicnopn'tőkínck a vüághífoonlvai kapcsole.'os efij lílttnükődését s a Lengyelország ellen elköveteti aigol áni'AsL Gerhard EUcr az amerikai szabadság igazi arcát matatja be, egy másik cikk ped'? «1 albán népi demokrácia fejlődé*.'1 tárgyalja. Tamús Erfiö fíomseaa. Jajezay János pedig Gauguin e'elművé* rói számol be. A páral'anu) gazdng számot színes cikkek és kritikát j táji:írások teszik változatossá. közöltek a szaklapok: •l.'natom Mini Moszkvából jelentik, 1 és csalMai». «A közönség A«ll... ) Szovjetunió Tudotr.ánvos Aka MMÍ Díctérő bírálatot csak nos ház> elmü lengyel film kapott, amely a lengyel népnek a német támadókkal szemben tanúsított hősi ellenállásáról szól. A bírálók hangsúlyozzák, hogy démiája orosz •yeltészctl intézetének leningrádi tagozata kiadja az orosz irodalmi nvciv korszeri! szólárát, nnvlv 230.000 orosz szét foglal magában. A mű e]so kötete már meg is j^'ent. Magyar Nemzet ip4p. szeptember 10.
