Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925

Nemes Marcell ösztöndíjból és a Magyar ugar (1923) című tájképe tiszteletdíjából, amelyet Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója vásárolt meg a gyűjtemény számára, rögtön Párizsba utazhatott.

50 Paizs Goebel éppúgy, mint korábban Onódi Béla, a húszas évekre kibontakozó Paál László-kultusz igézetében kelt útra a francia főváros felé.

51 A romantikus tájképfestészet kedvelői a fiatal Paizs Goebel személyében Paál László méltó utódát vélték fölfedezni. Érdekes egybeesés, hogy a festő franciaországi tanulmányútja éppen az Ernst Múzeumban, 1925-ben Lázár Béla által megrendezett Paál László-kiállítás idejére esett. Nem sokkal Paizs Goebel indulása után Petrovics Elek baráti hangú levelében reményteli jövőt jósolt pártfogoltjának: „Meg vagyok győződve róla, hogy párizsi tartózkodása minden tekintetben javára lesz művészi ^ fejlődésének. Az Ön lelkesedése és nagy odaadása ott bőséges táplálékot és ösztönzést talál, hiszen ott együtt van a java annak, amit a XIX. század művészete létrehozott, nem is említve a régi művészet nagyszerű emlékeit. Nagyon jó gondolat volt, hogy nyárra kimentek Barbiz.onba, ahol a hely nagy tradíciói és a természet szépsége egyaránt emelik a /eíket."

5

'/ Paizs Goebel 1924 júniusától 1925 decemberéig másfél évet töltött Párizsban és környékén. Művészetfelfogásának és indíttatásának megfelelően először Paál László egykori környezetét kereste fel. Ennek a kötődésnek állít emléket Paál barbizoni műterméről készített szénrajza, amely Lázár Béla 1929-es monográfiájában jelent meg (Paál László barbizoni műterme, 1925).

51 A kiutazását követő első hónapokban des villages de Barbizon, du proche village de Macherin et de Moret (Morêt-sur-Loing) figurent sur l'un ou l'autre des croquis. Jeges immortalisa aussi l'auberge Jupiter

48

. A propos de cette dernière, Onódi écrivit : « Un jour - en pleine recherche de sujet - nous nous aventurâmes dans une petite auberge dans la forêt de Fontainebleau. A côté de la petite maison des tables dressées dans le jardin attendaient les clients. Le nom de ce lieu était Jupiter, en raison d'un arbre centenaire qui se trouvait là. »

49

/ Sur la plupart des dessins une figure se fond presque dans le paysage environnant {Détail de rue avec figure de peintre, Figure de pêcheur dans le parc du château). Jeges représenta avec amour et avec un charme saisissant les laveuses dans le fleuve sur fond de cadre historique. Sur le dessin intitulé Laveuses apparaît à l'arrière-plan l'église gothique du XII

e siècle de Morêt-sur-Loing, dont la silhouette est l'emblème de la ville. Tout comme dans la tradition picturale de Barbizon, ou plutôt comme dans les peintures de Corot, Jeges représente le paysage comme le cadre protecteur, bénéfique pour l'homme moderne. Cette conception demeura un trait distinctif de ses paysa- | ges et de ses tableaux urbains à venir. / Les débuts de Jenő Paizs Goebel purent être qualifiés de prometteurs, puisqu'en 1924, ayant achevé ses études aux Beaux-Arts, remporté la bourse Marcell Nemes et touché le prix de la vente de son paysage intitulé Jachère hongroise (1923) qu'Elek Petrovics, le directeur du Musée des Beaux-Arts, avait acheté pour la collection, il put aussitôt voyager à Paris

50

. Tout comme Béla Onódi avant lui, fasciné par le culte de László Paál qui s'épanouissait dans les années vingt, Paizs Goebel se mit en route pour la capitale française

51

. Les amateurs des paysages romantiques crurent découvrir en la personne du jeune Paizs Goebel le digne successeur de László Paál. Heureux hasard, le voyage d'études français du peintre coïncida précisément avec le moment où le Musée Ernst organisa, a drawing of the Jupiter restaurant.

4

" Onódi wrote about this, saying: 'Once, while looking for a subject, we found ourselves in a small restaurant in the Fontainebleau forest. Next to the small house, garden tables were waiting for the guests. This place was called Jupiter because of the several-hundred-year old tree living there.

49 j The figure is fading into the surroundings in most of the drawings Street Scene with the Figure of a Painter Figure Fishing in the Castle Park. Jeges depicted the women washing in the river with the historic environment in the background with impressive charm and affection. The twelfth century Gothic church of Morêt-sur-Loing, whose silhouette is the symbol of the town, appears in the background of Women Washing. Similarly to the Barbizon traditions and especially Corot's paintings, Jeges depicted the surroundings as the protecting - and for people today, beneficial - environment. This approach characterised his later landscapes and cityscapes as well./ Jenő Paizs Goebel had a promising career start because the Marcell Nemes scholarship and the money he had made from selling his landscape-painting Hungarian Fallow 1923 to Elek Petrovics, the director of the Museum of Fine Arts, who had purchased it for the collection, enabled him to leave for Paris in 1924 as soon as he finished his college studies.

50 As Béla Onódi had done earlier, Paizs Goebel left for the French capital also under the spell of the László Paál cult, which was growing in the 1920s.

5

' Those who loved romantic landscape painting saw the young Paizs Goebel as the fitting successor of László Paál. It is an interesting coincidence Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon - sous le pinceau des Français et des Hongrois } Barbizon through French and Hungarian eyes