Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Életrajzok

finom színeffektusokat használt, képeit mindinkább a látványt rel de ses environs. A partir des années trente et ce jusqu'à sa mort, sights and the surrounding scenery. From the 1930s until his death feloldó fény- és színjáték jellemzi. il utilisa des effets de couleur dilués, lumineux et raffinés et un jeu he employed various colour techniques to create a subtle, mellow, de couleurs et de lumières dissolvant la réalité visible caractérisa de sun-drenched effect and infuse his paintings with a play of light plus en plus ses tableaux. and colour that seems to cause the scenery to dissolve. Paál László Zám, 1846 - Charenton, 1879 A székely kisnemesi családból származó Paál 1864-től tanult a bécsi akadémián, Zimmermann osztályában. 1870-ben Düsseldorfban telepedett le, itt mélyült el barátsága Munkácsy Mihállyal. Munkácsy hívására 1872 nyarán látogatott először Párizsba, majd 1873 tavaszán végleg átköltözött a francia fővárosba. Bár párizsi műtermét fenntartotta, az év nagyrészét Barbizonban és környékén töltötte. A gyermekkorának környezetét idéző fontainebleau-i erdő mély otthonosság érzetét ébresztette benne. Tájképei személyességükkel, erős érzelmi tartalmukkal tűnnek ki a barbizoni mesterek munkáinak sorából. Eletében kevés elismerést kapott, Magyarországon alig ismerték. Művészete a 20. században vált a magyar tájképfestészet egyik megkerülhetetlen hagyományává. László Paál Zám, 1846 - Charenton, 1879 Paál, issu d'une famille de petits nobles sicules, étudia à partir de 1864 à l'Académie de Vienne, dans la classe de Zimmermann. Il s'installa en 1870 à Düsseldorf où il approfondit son amitié avec Mihály Munkácsy. Sur l'invite de Munkácsy, il se rendit pour la première fois à l'été 1872 à Paris, puis s'installa définitivement dans la capitale fran| çaise au printemps 1873. Bien qu'il gardât son atelier parisien, il passait la majeure partie de l'année à Barbizon et dans ses environs. La forêt de Fontainebleau, réminiscence de l'environnement de son enfance, éveilla en lui un profond sentiment de foyer. L'originalité de ses paysages, leurs contenus fortement affectifs, le distinguèrent au sein des travaux des maîtres de Barbizon. De son vivant, il reçut peu de reconnaissance et était à peine connu en Hongrie. Son art devint au XX

e siècle l'une des traditions incontournables du paysage hongrois. László Paál Zám, 1846 - Charenton, /879 Paál, who came from a gentry family from eastern Transylvania, started his studies at the Vienna academy, in Zimmermann's class. He settled in Düsseldorf in 1870, where he deepened his friendship with Mihály Munkácsy. At Munkácsy's invitation, he visited Paris for the first time in the summer of 1872, and in the spring of 1873 he moved to the French capital. Although he kept his Paris studio, he spent most of the year in Barbizon and the neighbouring area. The Fontainebleau forest evoked in him the memories of his childhood surroundings and made him feel at home. His landscapes stand out from the works of the Barbizon masters because of their personal touch and strong emotional content. He received very little recognition during his lifetime and was almost unknown in Hungary. In the twentieth century, his art became one of the essential representatives of the Hungarian landscape painting tradition. 194 Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon - sous le pinceau des Français et des Hongrois j Barbizon through French and Hungarian eyes