Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Életrajzok

nyékből merítette, a klasszikus tájfestői hagyomány követelményeit is figyelembe véve dolgozott. Ezüstös tónusban komponált, kiegyensúlyozott, mégis költői hatású képei érett korában rendkívül népszerűvé tették. Gustave Courbet Omans, 1819 - Tour-de-Peilz, 1877 A művészettörténet а legnagyobb realista művészként, a modernizmus meghatározó alakjaként tartja számon az ornans-i republikánus családból induló Gustave Courbet-t, akit számos progresszív irányzat tekint saját előfutárának. / Courbet 1839-ben érkezett Párizsba, ahol hatalmas élményt jelentett számára о Delacroix, Géricault és Ingres festészetének megismerése, valamint a nagy festői hagyomány, a holland, a spanyol és a velencei mesterek műveivel való találkozás. Ezek ismeretében, de mint sokszor hangsúlyozta, teljesen önállóan alakította ki egyéni stílusát, a festői realizmust. Az 1840-50-es években a párizsi szellemi élet meghatározó alakjai közé tartozott, ekkor festette korszakalkotó realista kompozícióit (Ornans-i temetés, )ó napot, Courbet úri, Gabonaszitálók, Műterem). Az 1855-ös világkiállítás alkalmával Le Réalisme feliratot viselő különpavilonban mutatta be a hivatalos kiállításból kizsűrizett képeit. Különkiállítást rendezett 1867ben is, az itt látható több mint száz képét feltehetően Munkácsy Mihály is megtekintette. breuses régions françaises. Bien qu'il tirât de l'expérience du réel les compositions de ses paysages, il travaillait en gardant à l'esprit les exigences de la tradition des paysagistes classiques. Ses tableaux, dominés par l'argenté, équilibrés, à l'effet même poétique, le rendirent exceptionnellement populaire pendant les années de sa maturité. Gustave Courbet Omans, 1819-Tour-de-Peilz, 1877 L'histoire de l'art considère Gustave Courbet, issu d'une famille républicaine d'Ornans, que de nombreux courants progressistes ont considéré comme leur propre précurseur, comme le plus grand des artistes réalistes, la figure capitale du modernisme. / Courbet arriva à Paris en 1839, où la découverte de la peinture de Delacroix, de Géricault et о d'Ingres eut un grand impact sur lui, de même que sa rencontre avec les oeuvres de la grande tradition picturale, celles des maîtres hollandais, espagnols et vénitiens. Avec cette connaissance mais, comme il le souligna à de nombreuses reprises, de manière totalement autodidacte, il élabora son propre style, le réalisme pictural. Il compta parmi les figures décisives de la vie intellectuelle parisienne des années 184050, alors qu'il peignait les compositions réalistes qui marquèrent l'esprit de ses contemporains (Un enterrement à Ornans, Bonjour Monsieur Courbet, Les Câbleuses de blé, L'Atelier de l'artiste). A l'occasion de l'Exposition Universelle de 1855, il exposa dans un pavillon indépendant portant l'enseigne de Réalisme ses tableaux qui avaient été renvoyés de l'exposition officielle. Il organisa une exposition indépendante égatry. Although he based his landscapes on real-life experience, he also observed the classical tradition of landscape painting. His balanced yet poetic compositions, rich in silvery tones, made him very popular in his later years. Gustave Courbet Ornans, 1819-Tour-de-Peilz, 1877 Art history remembers Gustave Courbet, who was born into a Republican family in Ornans, as the greatest Realist artist and an influential figure of Modernism. Many progressive schools of art also see him as their forerunner. / Courbet went to Paris in 1839, о where he became acquainted with works of Delacroix, Géricault and Ingres. This was an enormous experience for him, as was getting to know the great artistic tradition represented by works of the Dutch, Spanish and Venetian masters. Having familiarized himself with the achievements of the above-mentioned painters and schools, he developed his own individual style - artistic Realism but, as he frequently pointed out, he did so independently. In the 1840s and 1850s, he became an influential figure among the Parisian intelligentsia, and this was when he created his epoch-making Realistic paintings (A Burial at Ornans; The Meeting, or Bonjour Monsieur Courbet; The Wheat Sifters; The Painter's Studio). After his works were rejected by the jury for the official exhibition at the 1855 World's Fair, Courbet staged his own exhibition, Le Réalisme, Életrajzok } Biographies j Biographies 1,45