Schenk Lea szerk.: Szemtől szemben. XX. századi önarcképek, művészportrék és kettős arcképek a Szentendréhez kötődő festészetben. (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 4. Szentendre, 2005.)
Schenk Lea: „Kép a képben” – XX. századi önarcképek és kettős portrék a Szentendréhez kötődő festészetben
alakos önportré, alig megbecsült tárgyként sorolódik a többi műtermi tárgy közé. Ez a kompozíciós megoldás az önarcképi megjelenítés helyett inkább a festői műhelymunkába enged betekintést. A műtermi enteriőr padlóján álló - alárendelt képi motívumként ábrázolt - önportré, Kmetty azon önarcképes csendéleteinek a rokona, amelyeken a művész saját képmása hangsúlyát vesztett képi pozícióban mutatkozik, nagyobb bútor helyett azonban inkább kisebb tárgyak mögé kerül. Kmetty kalapos mellképként nemcsak festőállványon ábrázolta önmagát, hanem Csendélet önarcképpel (1940, kat. sz. 15.) című festményén képbe helyezett képként is így jelenik meg. Első látásra úgy tűnik, mintha csendéleti tárgyak között látnánk ezt a mellképet, ha azonban jól megfigyeljük, akkor észrevesszük, hogy ugyanúgy padlóra állított, falhoz támasztott vakrámás festményként van jelen a térben, mint a Műteremrészlet című képen, csakhogy az előtérbe állított vörös kancsós asztali csendélet hangsúlyosabb kompozíciós helyzete miatt alig lehet észrevenni a festmény valódi térbeli helyzetét. Az asztalon látható sárga kalap és vörös kancsó térítőre állított együttese mögött másodrendű kísérőképként van jelen a művész sötétkalapos mellképe. Kmetty János Csendélet önarcképpel és Esti Hírlappal című képén, 25 valamint Gadányi Jenő Asztali csendélet önarcképpel című festményén 26 a tárgyi világnak még dominánsabb szerep jut az önképmások előtti térrétegben. A két rendkívül hasonló kompozíciójú és azonos méretű, intimebb asztali csendéleten - az önképmásnál ritka fekvő formátum révén - több tárgyat sorakoztat fel mindkét művész a kép előterében, és a tárgyak mögött a kép jobb felső sarkába szorulnak vissza kisméretű önportréik. Míg Gadányi 1930-ban készült, korábban elemzett tükrös Önarcképén (1930. kat. sz. 16.) például egyetlen csendéleti motívum, egy kristály-palack szerepel a tükrön kívül, addig e képén egy tárgyakkal zsúfolt tálca tölti ki szinte teljesen a képteret, és a művész szembenéző kis önképmása eltörpül a tárgyak mögötti sarokban. Kandó Gyula 1967-ben készült C'est la mienne című kompozícióján 27 a csendéleti motívumok talán még jobban uralkodnak, és szinte teljesen betöltik a képteret. A művész hangsúlytalan helyzetű tükrös önarcképe tárgyakkal zsúfolt asztallapon, tárgyak mögött és tárgytól takarva búvik meg, az előtérben elhelyezett palettánál is kisebb méretben. A tárgyakhoz kicsinyedő önarckép Anna Margit 1935-ben festett Csendéletén tükörkép helyett kis képként látható. 28 Mind Kandó, mind Anna Margit kompozícióján asztallapra ráközelítő kivágatban, intimebb csendéleti együttesben látjuk a tárgyi motívumokkal azonos vagy még kisebb léptékű önábrázolásokat. Anna Margit önportréja egy kulcscsomó és egy pettyes váza társaságában áll az asztalon és - a vázánál is kisebb keretezett képként - mint néhány vonással megrajzolt, egész alakos önképmás mutatkozik meg. Kmetty János Tükrös önarckép (1966 k., kat. sz. 18.) című kompozícióján a tárgyi világ még dominánsabb szerephez jut. 1913-ban festett Kék önarcképének koloritjára rezonálóan, 29 kék színnel - a kubizmus tanulságait érvényesítő stílusban - festi meg tükörben megjelenő háromnegyed profilú önportréját Kmetty egy olyan asztali csendéleten, ahol a reggeliző készlet kis kancsója mögött látható újság részben eltakarja a szögletes tükörben látható arcát. Csendéleti tárgyak mögött megjelenő, hasonló beállítású önábrázolás Derkovits Gyula Tükörkép című alkotásán már 1929-ben előfordul, 30 mint „a XX. századi festészetben oly gyakori újságos csendéletek egyik európai szinten jelentős példája". 31 A hasonlóságon kívül a legszembetűnőbb különbség a két kompozíció között az, hogy Derkovits szembenéző arcának csak a szélét metszi le a tükör kerete, Kmettynél viszont a tükröt teljesen kitöltő - premier plánban megjelenő - arcnak főleg a középső része látszik csupán a művész a figyelő szemeivel, mivel egy újság sarka majdnem teljesen eltakarja az arc alsó részét. Kandó Gyulától és Miháltz Páltól is ismerünk az 1960-as évek második felében készült olyan önportrét, ahol a szintén premier plán beállítású arcoknak csak egy része látszik. Miháltz Színfoltok tükörben című önképmásánál, 32 - Derkovits Tükörkép című kompozíciójához hasonlóan, - arcának egyik szélét metszi le a tükör kerete, Kandó C'est la Mienne című elemzett önportréjánál 33 pedig egy tárgyakkal zsúfolt csendélet keretében Kmetty Tükrös önarcképéhez (1966 k., kat. sz. 18.) hasonlóan az arc alsó negyed részét takarja el egy tárgy. Ámos Imre Csendélet orosz hallal (1940, kat. sz.20.) című alkotásán olyan tükörbeli kettősportrét ábrázol, ahol saját képmásából és társának portréjából még kevesebb látszik mint Kmetty Tükrös önarcképén (1966 k., kat. sz. 18.), ugyanis a falitükör széle lemetszi mindkét arcot. Ámos kettős arcképén olyan közeiképi megoldást választ, ahol az egymás felé forduló arcok közül a művész saját magáét félprofilhoz közelítő fragmentumként ábrázolja, vele szembenéző társának arcából pedig csak olyan keskeny sávot láttat, hogy portrészerűsége éppen azonosítható legyen. Az arcok különböző nézetű egymásmellé komponáltsága szempontjából előképként ismét Derkovits Gyulára hivatkozhatunk, aki tíz évvel korábban 25 Kmetty János: Csendélei önarcképpel és Esti Hírlappal, é. п., kart., о., 40x60 cm, J.b.l: Kmetty, mgt., www.kieselbach.hu 26 Gadányi Jenő: Asztali csendélet önarcképpel, é.n., papír, o., 40x60 cm, j.n., mgt, www.kieselbach.hu 27 Kandó Gyula: C'est la mienne, 1967, p. akv., 308x427 mm, J.j.l: Kandó 67, SzFM Ltsz.: 92.97 28 Anna Margit: Csendélet, 1935, p. temp., 58x65 cm, SzFM Ltsz.: 84.31, közölve: Turai Hedvig: Az önarckép Anna Margit korai munkáiban (1930-1944), Művészettörténeti Értesítő, 1996/1-2.95. 29 Kmetty János: Önarckép (Kékönarckép), 1913, o..v., 53x44 cm, J.j.l.: Kmetty, MNG Ltsz.: 70.32T, közölve: Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet, 1892-1919, Bp., 2003, 574., 869.kép 30 Derkovits Gyula: Tükörkép, 1929, J.b.f.:Derkovits Gy., lappang, közölve: Korner Éva: Derkovits Gyula, Bp., 1968, 220,kép 31 Szabó Júlia: Derkovits Gyula önarcképei, MNG Közleményei, 1965, V. 129. 32 Miháltz Pál: Szinfoltok tükörrel, 1968, 80x60 cm, mgt, közölve: Telepy Katalin: Miháltz Pál, Bp, 1972, 7.kép 33 Ld. 27. jegyzet 15
