Maróti Éva: Szentendre – Ulcisia Castra – római kori kőemlékei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 2. Szentendre, 2003.)

16. TERTIO SZTÉLÉJE Noibiofia, Tertio síremléke, melyet felesége, Satimara állíttatott. A mészkő sírtábla felső részén timpanonban levéldísz, a széleken akroterionok. A képmezőben féloszlopok közt házaspár teljes alakos képe: a férfi tunikában, kezében irattekercs, az asszony eraviszkusz helyi viseletben, ékszerekkel, kezében orsót tart. Alattuk keskeny képmező bal oldalán lovas alak, a jobb oldalon háromlábú asztalka (tripus) mellett áldozati jelent szolgával (camillus) és szolgálólánnyal (camilla). A feliratos mezőt többszörös léckeret kereteli, két oldalán leveles borostyáninda. A keretelésen belül, a feliratos mező felső részén jobbra haladó kocsi két lóval, hajtóval a túlvilági utazás szimbólumaként. Mérete: 246 x 89 x 25 cm. (SzFM 65.4.1.) Felirata: Tertio /Noibionis /f(ilius) ann(orum) XL/ Satimara / Atresi (filia) /mar(ito) caro/ets(i)bi viva f(aciendum) c(uravit) Lelőhelye: Szentendre, a későrómai temető XVIII. sz. kőládasírjából, másodlagos felhasználásból. Kora: Kr. u. I. sz. vége — II. sz. eleje-közepe Irodalom: NAGY 1943, 93-94.4. kép, XVI. 3.; Frrz 1957, Kat. 70.; BURGER 1959,31. XII. t. 47.; ERDÉLYI 1974, 27. о, 24. kép; RIU 925; MRT 7., 28/2. lh. 257. o. Kat. 13., 61. t. 1.; VISY 1997, 20. o. Kat. 20.