Mazányi Judit szerk.: XX. századi magyar művészet – Szentendréről nézve (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 1. Szentendre, 2003.)

Verba Andrea: Csoportkép Szentendrével (Változó nézőpontok – állandó értékek a szentendrei művészet megítélésében) 1947–1972

Ferenc, Helm Erzsébet keramikusok, llosvai Varga István né, Apáti Abkarovics Béláné és Onódi Béla...."Tóth A. i. m. 18. p. 59 Kandó Gyula: Ferde horizont és alakzatok, 1959 k., fa, o., 40x60 cm, J. п., SZFM Ltsz.: 2001.4, kat. sz.: 104; Kandó Gyula: Kompozíció vörös formával, 1960 le, v. o., 75x80 cm, J. п., SZFM Ltsz.: 98.77, kat. sz.: 105. 60 Szentendrén élő képzőművészek kiállítása, Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre, 1960. szeptember 18.-október 23., kat. bev. név nélkül. 61 Hives L: Szentendrei képzőművészek kiállítása, Pest Megyei Hír­lap, 1960. szept. 20., A cikk PirkJ.: Kaszáló с alkotása mellett Onódi В.: Házak с művének reprodukcióját is közli. 62 Szentendrei festők kiállítása, 1961. augusztus 13.-szeptember 10. 88 A kiállítást a szentendrei József Attila Kultúrotthon közreműkö­désével rendezte a Ferenczy Károly Múzeum, kat. előszó: Kampis A. 63 Juhász A.: Szentendrei igézet..., A szentendrei művésztelep kiál­lítása, Pest Megyei Hírlap, 1961. szept. 3. A cikk alcíme ellenére több telepen kívüli alkotót is felsorol a kiállítók között. 64 Németh Lajos: Megjegyzések képzőművészetünk helyzetéről, Új írás, 1961/8. sz., 738-744 p. A vita zárszavát adta a szerző Válasz és hozzászólás с tanulmánya, Új írás, 1962/5. sz., 492-498. p. Kö­zölve: Németh L: Gesztus vagy műalkotás, Válogatott írások a kor­társ magyar képzőművészetről, vál. és szerk.: Hornyik S. és Tímár Á., MTA MKI, Bp., 2001., 9-25. p. 65 „Ugyancsak talaját veszítette a római iskola ösztövér neoklasszi­cizmusa, vértelen vallásos piktúrája is, jóllehet egyházi megbízatá­sok révén még tovább vegetált...", Németh L. i. m. 10. p., Id. még 86. jegyz. 66 Szentendrei Képzőművészek kiállítása, Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre, 1962. május 20., kat. bev.: B. Supka M. 67 „Eljárása, amelyet a visszaemlékezések szerint az érdekelt telepi­ekkel való konzultáció nélkül hajtott végre, óriási felháborodást váltott ki... Az eset objektív eredménye, hogy akkor felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges lenne a szentendrei festészet fogalmát tisztázni...." Tóth A. i. m. 24-25. p. Itt érdemes megje­gyezni, hogy a város művésztársadalma bár szemléletmódjában igen heterogén összetételű, a szentendrei művészet megítélésében természetszerűleg mind a mai napig rendkívül érzékeny baromé­terként működik. 68 Miklós P: Szentendrei festők tárlata, Élet és Irodalom, 1963. okt. 26. 69 Miklós P. i. m. 70 (m. d.): Szentendrei csipkerózsikák, Népszava, 1963. okt. 20. 71 Murányi-Kovács E.: Kiállítás Szentendre festészetéről, Népsza­badság, 1963. nov. 19. 72 (g. L): Szentendre festészete, Magyar Nemzet, 1963. okt. 30. A cikk a fentieken kívül pozitívan értékeli a helybeli Művész-presszó kez­deményezését, miszerint a presszó önálló kis tárlatán a Szentend­rén élő festők képeit nemcsak megtekintheti, de meg is vásárol­hatja az érdeklődő. Ugyanerről: „Újszerű, az országban elsőként meg­valósult céllal épült a Csorbadzsi cukrászda helyén megnyílt Művész eszpresszó..." - tudósított a Pest Megyei Hírlap Szentendre melléklete, 1963. jún. 5., Idézi: Sin E. i. m., 192. p. „Korszakot meg­előző elgondolás volt..." - írta tévesen 1965-re keltezve az ese­ményt Tóth A. I. m. 29. p. 73 Szentendrei festőművészek őszi tárlata, kat. bev.tan.: Kampis Antal, Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre, 1964. szeptember 27­október 21. 74 Szentendrei festészet, kat. bev: Haulisch L, István Király Múzeum, Székesfehérvár, évsz. n. (1964) 75 Haulisch Lenke: A szentendrei festészet fogalmának tisztázásá­hoz, MÉ 1965/3., 214-227. p.; Korner Éva: Hozzászólás a „szentend­rei művészet" fogalom kérdésköréhez, MÉ 1965/3., 227-228. p.; Csorba Tibor: Adalék a „szentendrei művészet fogalmának kérdé­séhez", MÜV 1966/6., 12-13. pp. 76 Szentendrei festőművészek őszi tárlata, kat. bev.: Németh L, Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre, 1965. 77 Perneczky Géza: Szentendrei őszi tárlat, Magyar Nemzet, 1965. okt. 2. 78 Ld. 77. jegyz. 79 Dr. Mezősi Károly.a Pest Megyei Múzeumok igazgatójának meg­nyitó beszéde a szentendrei festőművészek nyári tárlata alkalmával. Elhangzott 1966. július 31-én. Beszédében még egy Pest megyei állandó képzőművészeti kiállítás megvalósításának tervét is említi az igazgató, ahol „...természetesen... jelentőségének, súlyának meg­felelően kapnak majd helyet a szentendrei művészek alkotásai is." SZFM, Képzőműv. Adattár, К 67. 671.1./35 80 Deim Pál: Polc, 1966, frl, o., 106x170 cm, J. j. I. föntről lefelé el­ford.: Deim P, SZFM Ltsz.: 99. 6 81 „...a városi tanács a X. szentendrei kulturális napok egyik fő esemé­nyévé emelte a megnyitót, a körülmények mostohaságán azonban a jelenlegi lehetőségek között csak azzal tudott segíteni, hogy saját - kiállítási célokra egyébként kevéssé alkalmas - dísztermét engedte át a múzeum helytörténeti kiállítással lefoglalt teremsora helyett az Őszi tárlaton műveiket bemutatni kívánó alkotóknak." - tudósít némiképp cáfolva a fentebb vázolt szépreményű jövőt Horváth György A szentendrei festők őszi tárlata с cikkében. Magyar Nem­zet 1967. okt. 10. 82 Perneczky Géza: Szentendrei nyári tárlat, Magyar Nemzet, 1966. aug. 17. 83 Szentendrei festők őszi tárlata, kat. bev. tan.: Korner Éva, Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre, 1967. szept. 17-től okt. 1-ig 84 A szentendrei festészet negyven éve 1928-1968, kat. bev. tan.: Németh L, Szentendre, 1968. Sajnos a tanácskozásról a múzeum­ban nem maradt fenn semmilyen dokumentum. 85 A katalógusban az alábbi reprodukciók szerepeltek: Tornyai János: Pirosruhás nő szentendrei parkban, 1932-34, Paizs Goebel Jenő: Szentendrei kis híd, 1934, Czóbel Béla: Hátakt, 1935, Kmetty János: Csendélet, 1930, Vajda Lajos: Ikonos önarckép, 1936, Torony tányé­ros csendélettel, 1937, llosvai Varga István: Sikátor, 1935, Korniss Dezső: Ellentét, 1947, Ámos Imre: Szentendrei árvíz, 1942, Göllner Miklós: Öreg bútorok, 1955, Kántor Andor: Kisvárosi tér, 1965, Fő­nyi Géza: Galambok az ablakban, 1964, Miháltz Pál: Önarckép, 1963, Bálint Endre: Groteszk temetés, 1962, Balogh László: Tornyok, 1965, Deim Pál: Szentendre Fő tér, 1967. 86 A szentendrei művészet fogalmának tisztázásánál Németh Lajos e három művész munkásságát tartja meghatározónak abban a témát részletesen elemző előadásában is, amelynek kéziratát a Műv.tört. Kut. Int. Adattára őrzi. Ebben a szerző így fogalmaz: „Eszmei vagy stílusbeli egység tehát nem jöhet szóba a szentendrei festészet fogalmának a meghatározásakor, vagy pedig szűkíteni kell a kört, és

Next

/
Thumbnails
Contents