Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

NAGY GYÖRGY (ALBODOLYI) Nagyszöllős, 1896. július2. -Budapest, 1961. június21. A nehéz sorsú újságírónak egyetlen kötete jelent meg, melyet tizenhét éves korában György Jenő álnéven, Szárnypróbálgatások címmel adott ki Szegeden (1913. König Salamon ny.). Minisztériumi tisztviselőként kezdte pályáját. A Tanácsköztársaság idején betöltött szakszervezeti titkári funkciója miatt rövid időre börtönbe került, majd internálták. Köztisztviselői pályára nem számíthatott, ezért újságíró lett. Fővárosi lapoknál dolgozott (Mai Nap, 8 Órai Újság, a régi Magyarság), közben elvégezte a közgazdasági egyetemet. Szathmáry Lajos színművész révén került kapcsolatba Szentendrével 1932ben. Kezdetben csak a nyarakat töltötte családjával együtt a városban Zenta utca 5. számú házukban, majd véglegesen odaköltöztek. Baráti társaságuknak vidám összejövetelein, melyeket többnyire a velük szemben lakó Ilosvai Varga István festőművésznél tartottak, gyakori vendég volt Török Erzsébet népdalénekes és Berda József költő. Felolvasásokat tartottak, tréfás kéziratos újságot szerkesztettek Fekete máj címmel a helyi turista egyesület kifigurázására. A.Nagy György 1945-ben a Közalkalmazottak Szakszervezetének országos főtitkárhelyettese, majd Dobi István földművelésügyi minisztersége idején a Földművelésügyi Minisztérium sajtófőnöke lett. Dobi István több ízben járt náluk Szentendrén. 1945-ben a Szociáldemokrata Párt szentendrei szervezetének titkárává választották. Ő mondta pártja nevében az első nyilvános beszédet a Bükkös-patak partján. 1945 júniusától Krajcsovics Márton lett az MSZDP helyi szervezetének titkára, de a megyei törvényhatósági bizottságban 1948 márciusáig A. Nagy György képviselte a párt szentendrei szervezetét. A személyi kultusz éveiben elvesztette állását. Egy időben a szentendrei Duna-parton követ hordott, majd könyvelői állást kapott Kistarcsán, ahová naponként átjárt. Végül a Szentendrei Vegyesipari Szövetkezettől ment nyugdíjba. Nyugdíjasként bejárt az Újságírók Szövetségébe, cikkeket írt a Pest Megyei Hírlapba és haláláig részt vett a városi-járási könyvtár irodalmi körének munkájában. Hányatott élete során színdarabokat és regényeket is írt. Színdarabjait az 1920-as években kisebb budapesti színtársulatok mutatták be, regényei kéziratban maradtak (pl. Csak azért sem!, Bőbeszédű bácsi, Húsztól-negyvenig). A Húsztól-negyvenig című kalandregény kerettörténete a Duna-parton kezdődik, amikor a Tahi gőzös — a kofahajó — az évben először pontos időben hagyta el a hajóállomást, s Obszenica Dusán nyugalmazott hajóskapitány lekéste. A kapitány a Duna-parti kocsma törzsvendégeinek családias társaságában keresett vigasztalást. A regényhez Szánthó Imre helyi festőművész illusztrációt is készített. A. Nagy György szentendrei baráti társaságának egyik tagja, Pásztor Jánosné Kenyai napló című könyvének Gyurka bácsi című fejezetében meleg szeretettel emlékezik meg A. Nagy György segítőkészségéről és vendégszerető csa81