Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

mester, aki a Móricz család lábbelijeit javította annak idején szentendrei mű­helyében. Az öreg cipész haláláig őrizte a Móricz Zsigmond cipőméreteiről ké­szített feljegyzéseit. ,,Még sokan vannak, akik találkoztak vele Szentendrén, a boltokban, a pia­con, különösen pedig a vicinálisban. Ők tudják, amit nem győzök a fiatalok­nak mondani, milyen csendes, kedves, szorgalmas, figyelmes, póztalan, ember­séges ember volt." Egy kedves emlék Sziráky Judit feljegyzése alapján: „.. a hajó már elindult a szentendrei kikötőből, amikor Móricz odaérkezett. A kapitány a jármüvet visszaeresztette, s az író örömében megjegyezte: Tudja-e, hogy kiért fordult vissza utoljára dunai hajó? Deák Ferencért, amikor lekéste! Úgy látszik, ez a hajós nép... jobban ért az irodalomhoz, mint a Tudományos Akadémia. " Nem tudjuk, vannak-e szentendrei ihletésű Móricz-művek, vagy legalábbis bekezdések, sorok: a nagy kritikai realista író soha.nem egyetlen élmény, be­nyomás alapján alkotta műveit. Ha nem a Rokonok megjelenése után három­négy évvel robbant volna ki a szentendrei polgármester-botránysorozat, állít­hatnánk, hogy az itteni visszaélések adták a regény alapgondolatát. Zsarátnok városában azonban az akkori magyar városok többsége magára ismerhetett. Az 1940-es évek végén Pannónia-telep egyik utcáját Móricz Zsigmondról nevezték el. Halála után 16 évvel, 1958-ban vetődött fel, hogy a szentendrei állami gimnázium vegye fel Móricz Zsigmond nevét. Amikor 1960. április 3-án átadták a gimnázium új épületszárnyát (Római sánc utca 1., ma Szak­munkásképző Intézet), az akkor Ötéves iskolát Móricz Zsigmond Gimnázium­nak nevezték el. Az avatóbeszédet Ilku Pál művelődésügyi miniszter mondta. A névválasztás okát Móricz életének szentendrei, illetve méginkább leányfalui vonatkozásai adták, — Leányfalu is az iskola körzetébe tartozik. A névadó ün­nepély alkalmából állították fel az iskola aulájában Vilt Tibor Móricz Zsig­mondot ábrázoló terrakotta mellszobrát, amely az 1980. október 17-én, az is­kola fennállásának 25. évfordulójára rendezett ünnepély előtt az igazgatói iro­dába került. Ekkor leplezték le ugyanis a gimnázium magasföldszintjén a Szent­endrén élő Rajki László szobrászművész Móricz Zsigmondról készült bronz mellszobrát. 1985-ben, az új gimnázium átadásakor mindkét szobor az új épü­letbe került. (Lukács fivérek útja 16.) 1979-ben a Móricz centenárium keretében domborművet helyeztek el a következő felirattal: „Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkal­mából állította: a Magyar írók Szövetsége, Hazafias Népfront Városi Bizottsá­ga, 1979." A domborművet Somogyi Árpád szobrászművész készítette, Fá­bián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára leplezte le és Kocsordi Ká­roly igazgató vette át az iskola tantestülete és diákjai nevében. Az eseményről hírt adott a Pest Megyei Hírlap 1979. december 22-i száma. (A dombormű 1989-ben átkerült az új gimnázium-épületbe.) A gimnáziumban a Móricz-kultuszt elsősorban az évenként megrendezett Móricz-napokon ápolják. Ezeken a nagyszabású rendezvényeken általában je­len vannak a város és a megye vezetői, az író élő rokonai. Az ünnepélyekről 79

Next

/
Thumbnails
Contents