Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

ÁBRÁNYI EMIL Pest, 1851. január 1. - Szentendre, 1920. május 20. Korának egyik legünnepeltebb konzervatív költővezére volt. Patetikus hangú hazafias versein nevelkedett a századforduló fiatal nemzedéke, napjainkban inkább műfordítóként tartjuk számon. 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekesnővel a mai Ady Endre út 8. számú villában. Részt vett a város életében, irányításában. A szentendrei képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei gyakran említik a nevét. Egyetlen példa: 1912 februárjában magával ragadó lelkesedéssel — bár egyelőre eredménytelenül — síkraszállt a villanyvilágítás bevezetése mellett. Aktív tagja volt a város Szépítési Bizottságának. Verseit a helyi újságok is közölték.

1 1919 április 11-én kelt, a szentendrei direktórium elnökéhez címzett levelében többek között kifejtette, mennyire szeretné, ha a szentendreiek büszkék lennének arra, „...hogy én ebben a városban lakom, hogy én ezt a várost választottam öregségem utolsó menhelyévé."

2 A Tanácsköztársaság helyi lapjában, az Új Korban megjelent, 1877-ben írt Internacionálé karéneke dmű versét szavalta Gál Ferenc tanító a pártház épülete előtt az 1919. május 1-jei ünnepélyen.

3 Ábrányi Emil élénk kapcsolatban állt a város kulturális életében szerepet vállaló lakosokkal, őhozzá vitte bemutatni első verseit a helyi bognármester költészettel kacérkodó fia, Bindorfer Ferenc. Barátja volt dr. Horváth Ákos, a későbbi helyi énekkar, az ún. Horváth-nyolcas vezetője, aki több Ábrányi verset is megzenésített. Dezsői! Ferenchez, a helyi politikai, irodalmi és színházi élet egyik közismert egyéniségéhez fűződő kapcsolatát a Ferenczy Múzeumban őrzött, dedikált Ábrányi kötet tanúsítja. „Szerette az ódon várost s ennek természeti szépségeit. Itt járt-kelt közöttünk szerényen, barátságosan. ...Itt is halt meg városunkban, amikor a hajóállomásra sietve összeesett." — olvashatjuk egy visszaemlékezésben

4

, melynek hitelességét a városi tanácson őrzött halotti anyakönyv is igazolja: szívszélhűdés szerepel a halál okául.

5 A Szentendrei Néplapban megjelent nekrológ tudatja, hogy a városháza épületére fekete lobogót tűztek ki a halálakor és „...Szentendre város közönsége a ravatalra koszorút helyezett el s a város képviselő-testületileg vett részt a temetésen" a Kerepesi úti temetőben.

6 Ábrányi Emil népszerűségét jelzi, hogy Dumtsa Jenő polgármester után ő volt a második szentendrei polgár, akiről még életében utcát neveztek el: a villájához vezető út 1913-tól máig is a költő nevét viseli.

7 Az Ábrányi-villa az 1930-as években Goldberber Leó budapesti gyáros tulajdona lett. 1955 óta itt működik a városi szülőotthon. A költő volt szentendrei lakóházán 1959. május 24-én emléktáblát lepleztek le. Vajda István nyugalmazott református lelkész mondott avatóbeszédet. 5