Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

KEMÉNY KATALIN Torda, 1909. augusztus 31. író, műfordító. Ha férjét, Hamvas Bélát a szentendrei táj ifjú kora pozsonyi kertjeinek hangulatára emlékeztette, úgy Kemény Katalinnak e vidék a gyermekfővel elhagyott Erdélyt idézte. A várossal 1937 után, házasságkötésüket követően került intenzív, állandó kapcsolatba. Barátságai is itt szövődtek. Főként a Művésztelep festőihez: Korniss Dezsőhöz, Barcsay Jenőhöz, Anna Margithoz, a Czóbel házaspárhoz — kiváltképp Módok Máriához fűzték szoros emberi-baráti szálak. 1937 és 1947 között több nyarat töltött férjével az akkor még csendes, ódon hangulatú kisvárosban. A koalíciós éveket követően, a kegyvesztettség éveiben Szentendre számára idejükből már csak egy-egy hétvégi nap jut. Kemény Katalin ezidőben külvárosi általános iskolákban kap nem oktatói, legfeljebb napközis-tanári állást. Az 1951-1952-ben írt (1988ban megjelent) Labdajáték — Misztérium hét színben című regényét azonban a városban, a vakáció idejére bérelt hónapos szobák nyugalmában írta. Amint a könyv fülszövegében olvashatjuk: ,,Kemény Katalin izgalmas, szép, szokatlan prózájában ez a játék történetfilozófiai távlatú és mélységesen személyes művé válik, egy minduntalan letűnő idő dokumentumává, az ötvenes évek Szentendréjének... díszletei között; mely — mintha csak egykor Vajda Lajos örökítette volna meg — egyetemes érvényességűvé tágul." Rejtelmes dimenziók, térben kontinensek, időben évezredek közt cikáznak-vibrálnak a könyv történései, gondolatai, eközben azonban reális fogódzót ad egy-egy szentendrei utcanév vagy tájegység neve: Paprika-hegy, Szamár-hegy, Cseresznyés út, Barackos út, Pismány, Orbán kereszt, Szelim-völgy, a „hűvös" Sztara Voda, a Darupiac. ,,Az Erzsébet téren, a hatszögletes téren, a hárslomb alatt a rézkampós kútnál" játszódik például egyik jelenet, ahol ott áll „Rab Ráby háza, kőkerítéssel, négy szép ablakkal."

2 (A mai Rab Ráby teret egykor valóban Erzsébet térnek hívták, s a tér egyik nevezetessége a szépen megmunkált kút.) „Izbég felől, Szentlászló felől, a Vöröskő felől, ahonnan tizennégy várost belátni, még messzebbről, a három szél járta fennsíkról, a Pismány tetőn át le a Barackos úton' érkezik az egyik szereplő. Kemény Katalin Vajda Lajos festészetéről írott esszéjében {Arc, maszk, ikon) ugyancsak azon a városhoz-tájhoz fűző otthonos biztonság, tudás és szeretet hangján szól, amely otthonosság, tudás és szeretet nélkül Vajda sem lebbenthette volna föl néhány könnyed ceruzavonással e táj-ember-kultúraéletrend évezredes súlyú titkának fátylát. A Hamvas házaspár Szentendréhez a későbbi évtizedekben sem lett hűtlen. A, hatvanas évek elején a Cseresznyés úton kertet vásároltak, és a kis faház, amely már csak Hamvas Béla halála után épülhetett föl, Kemény Katalin számára sok írásának vált alkotó-műhelyévé.' 62;