Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

KALAFUTH JÁNOS Szuhogy, 1883. október 6. - Szentendre, 1952. április 14. A szerteágazó érdekló'désű, bohém iparosmester az 1920-as, 30-as, 40-es évek Szentendréjének egyik közismert, jellegzetes egyénisége volt. Tízéves korában szökött el szülőfalujából Budapestre, ahol asztalosmesternek tanult. Önálló üzemet nyitott, főként tanszereket gyártott. 1919 óta Szentendrén élt. Kezdetben a Törökvölgyi úton lakott, majd az 1920-as években a Bogdányi út 15. szám alá költözött, ahol faipari kisüzemet nyitott. Általában hat-nyolc alkalmazottal dolgozott. Leánya ugyanebben a házban egy kis vendéglőt tartott fenn, melynek jó boráról és ízes ételeiről Onódi Béla festőművész is megemlékezik. A vendéglőben gyakran segítkezett Kalafuth János. 1945 után elárverezték a Bodgányi úti házat, a család a Bem utca 4-be költözött. Kalafuth János — unokája visszaemlékezése szerint — többször elindult „szerencsét próbálni", de mindig visszatért Szentendrére. A Kocsigyár portásaként halt meg szívbénulásban. Egyik rövidéletű vállalkozása: 1929. június 30-tól július 7-ig ő volt a Pilishegyvidéki Hírlap című helyi újság kiadója. Újságírói tevékenységének legnevezetesebb állomása az 1934—35-ös szentendrei polgármester-botránysorozathoz fűződik. Néhány héttel Papp Viktor polgármesterré választása után bombaként robbant Kalafuth János cikke a Magyar Élet 1935. április 3-i számában A pünkösdi királyság alkonya címmel. A cikk nyilvánosságra hozta Papp Viktor 25 évvel korábban Sárospatakon elkövetett botrányos zsarolási ügyét. Kalafuth Jánosnak így döntő szerepe volt Papp Viktor megbuktatásában. Harcos közéletisége mellett figyelemre méltó a cikk szellemes stílusa is. Kalafuth Jánost a publicisztikánál jobban vonzotta a vers- és elbeszélésírás. Völgyi hangok (Bp. 1940. Szerző kiad.) című kis könyvében két szentendrei témájú elbeszélést közöl {A Kőhegy vadvirága, Jbolyák a Szelin-völgy mentén). Mindkét elbeszélés alapján dalszöveget írt, melyeket Hámory Várnagy Dalma megzenésített. A dalokat kottával együtt közli a kötet. A szentendrei zeneszerzők közül Horváth Ákos is megzenésített néhány Kalafuth-nótát. Kalafuth János szövegírói sikereit több elismerő levél, oklevél és újságcikk dokumentálja. Egyik dalszövege például országos első helyezést ért el 1942ben a Trilla Könyv- Zeneműkiadó és Hangversenyyállalat pályázatán. Néhány méltató sor a helyi újság hasábjairól: ,,Vasárnap délután tartotta Kalafuth János író szerzői estjét a Zeneakadémia nagytermében, táblás ház mellett, ahol a közönség tomboló tapssal és lelkesedéssel avatott fel egy új tehetséget, aki szerényen, visszavonultan Öt évtized munkáját tárta a hallgató közönség elé."

5 „Kalafuth János író nagy sikert aratott szerzői estje után több helyre kapott meghívást. A Magyar Filmiroda ugyancsak tárgyalásokba kezdett Kala59