Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)
tén Csuka Zoltán fordításában. Részlet a fordító utószavából: „Ignjatovicnak valamennyi regénye közül ebben sikerült legmagasabb színvonalon ábrázolnia a múlt század derekának szentendrei társadalmát, amely az új, kialakuló világban lassan már bomlásnak indul, és a felemelkedés korát zárja le az ottani szerb iparos- és kereskedő-társadalom életében. A «szerző», vagyont gyűjtő, kora reggeltől késő estig hangyaszorgalommal robotoló apák fiai már nem folytatják szüleik életét, hanem így vagy úgy eltékozolják a megszerzett vagyont. ... A regény legfőbb értéke, ... hogy írója nemcsak főhősét ábrázolja benne, hanem vele együtt egész kispolgári környezetét, és sikeresen tárja elénk azt az egykori magyarországi biedermeier légkört, amelynek naiv egyszerűsége szinte tökéletesen megfelel Ignjatovic darabosságában is egyéni stílusának, a megírás technikájának. S ennek megfelelő a nyelvezete is, amelynek sajátosan szentendrei színezetét, a némettel és magyar behatásokkal kevert városi szerb kispolgárság és a már lassanként kihaló mesterkélt irodalmi nyelv ízét magyar fordításban természetesen vissza sem lehet adni, legfeljebb érzékeltetheti a fordító." 14 Néhány szó a regény fogadtatásáról: „A mű 1878-ban született... A sok viszontagságot megért regény tehát majd száz év késéssel kerül a magyar olvasó kezébe. ...Kár,hogy- nem épült bele szervesen és idejében irodalmi köztudatunkba." 15 Az Örök vőlegény után egyetlen Ignjatovic kötet került a magyar olvasók kezébe: a már idézett Szerb rapszódiát (Ignjatovic emlékiratait) 1973-ban adta ki az Európa Kiadó,— a fordító ismét Csuka Zoltán volt. Néhány rövidebb, Szentendrére vonatkozó Ignjatovic írással különféle antológiákban is találkozhatunk. 16 1948-ban magyar-szerb nyelvű emléktáblát helyeztek el az író szülőházára (Dumtsa Jenő u. 5.). Az emléktábla magyar nyelvű szövege: „E házban született 1822. december 8-án IGNYÁTOVITY JAKOV szerb regényíró, az 1848/ 49-i szabadságharcban, megtartva hűségét szerb népéhez, velünk együtt harcolt közös szabadság-eszményeinkért az európai reakció ellen. Emlékezetére állította a Történelmi Emlékbizottság és a Magyar-jugoszláv Társaság 1948." 1958-ban utcát neveztek el Ignjatovic Jakovról. 1959-ben a Ferenczy Károly Múzeumban emlékkiállítást rendeztek a tiszteletére. 1977. augusztus 15-én a Péter-Pál templom melletti téíségben — szülőháza közelében — felavatták Janzer Frigyes Ignjatovic szobrát, az avatóbeszédet Vujicsics D. Sztoján mondta. Ugyanezen a napon irodalmi emlékestet tartottak a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban. 17 Jegyzetek: 1 Ignjatovic Jakov: Szerb rapszódia. Bp. 1973. Európa, 6. old. 2 Világirodalmi Lexikon. Bp. 1975. Akadémiai Kvk. 4. kötet, 749-750. old.; Leksikon Pisaca Jugoslavije, II. Beograd, 1979. 430-434. old. л г „ь 7o! + »~- A szentendrei rebellis. Bp. 1969. Gondolat, 20. old. 4 uo. 20. ót«. 52
