Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

zett meg Szentendréről, a «szerb Sión» -ról, a hajdani patriarkátus székhelyéről, és főként annak polgárairól, az egykori Szentendre szerb kereskedőiről, kézműveseiről, kisembereiről.' ,„... az Örök vőlegény és a Respektus Vásza épp szülővárosához, Szentendréhez kötődik, annak tagolt és soknemzetiségű társadalmát rajzolja meg egy szerb kereskedőcsalád széthullásának történetében, illetőleg egy Szentendréről induló regényhős kalandos, tragikus életútjában. Ignjatovic regényalakjainak gazdag tárházában számos egykorú jellegzetes szentendrei figurával találkozunk, olykor az élet és az akkori társadalom pereméről." Magyarországon először Respektus Vásza című regénye jelent meg Csuka Zoltán fordításában, 1948-ban. „A Respektus Vásza szintén Szentendréről indul ki és oda is tér vissza: a regény főhősében Ignjatovic tulajdonképpen saját magát írta meg. Respektus Vásza egy szerb származású honvédhuszár, aki magyar oldalon vesz részt a szabadságharcban, egészen Világosig. Ebben a regényben egyúttal politikai hitvallását is megírja." Néhány mondat a regényből: ,,Tudjátok, merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között. ...Gyönyörű táj! A városka előtt a «Kisduna», vagyis a Duna egy mellékága, szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget: azon túl a «nagy Duna» ..." Több mint tíz év múlva, halálának 70. évfordulója alkalmából Csuka Zoltán már idézett cikkében újabb Ignjatovic regény kiadását sürgeti, az Örök vőlegényét: ,,...mert Szentendrét, annak múltját és gyökereit csak akkor ismerhetjük meg igazán, ha ennek a vérbő szerb realista írónak a megvilágításában is látjuk." Csuka Zoltán cikkében utal rá, hogy ma is áll Szentendrén az a ház, melyet a regénybeli örökösök ketté akartak fűrészelni (nem azonos Ignjatovic volt örökségével). A szentendrei szerb emlékek kutatói hamarosan felderítették az Örök vőlegény helyszíneit és hőseit. „A XIX. század első évtizedeiben játszódó regény központi színhelye a ma is álló Vörös Hadsereg útja 21. sz. ház. Ennek különösen udvari része érintetlen, múlt századi hangulatot áraszt mai megjelenésében is. A ház Duna-parti homlokzatán ma is látható az S. L. monogram és az 1801. évszám, az építtető Sima Lolics nevét idézi, vajamint az építkezés időpontját. Sima Lolics volt Ignjatovic számára az örök vőlegény «mintaképe» . Ebből a házból indultak útnak a szentendrei kereskedők: Sofra Kiric, Jovo Krecar és Camca, krakkói útjukra."

12 „Jovo Krecarevic ... az Örök vőlegény című regényének egyik főalakja. Ignjatovic ebben a regényében is a XIX. század eleji Szentendre élő alakjait ábrázolta, és még csak nevüket se rejtette véka alá, csupán Krecarra rövidítette hőse nevét. Krecar helybéli kereskedő volt és két társával együtt részt vett a krakkói vásárban." Dr. Huzsvik György kiderítette, hogy Krecarevic' a Durr* tsa Jenő utca 6. sz. alatt lakott.

13 Hiába keltették fel a regény iránti érdeklődést Huzsvik György 1963-ban írt, idézett cikkei: az Örök vőlegény csak 1972-ben jelent meg magyarul, szin50