Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)
HANN FERENC Nagybánya, 1944. szeptember 20. Jászberényi főiskolás korában közölte első verseit és kisprózáit a Szolnoki Rádió és a Szolnok Megyei Néplap (1965). Szegedi egyetemista éveiben kezdett publikálni országos kitekintésű folyóiratokban (a régi Látóhatár, Palócföld, Napjaink, Mozgó Világ, párizsi Magyar Műhely). írói és etikai mesterének a mai napig Nagy Pál párizsi magyar költőt tartja. A Napsütésben című Nógrád megyei irodalmi antológia (Salgótarján, 1969.) két, megkapó költői képekkel teli, lágy tónusú, tartalmában még inkább hagyományos, formájában már újszerű (bár nem meghökkentő) versét közli. Cserháti asszonyok című műve például látványnak is érdekes, szabályos női alakot formázó képvers. A hagyományos szépirodalom területéről indulva fokozatosan kerül mind közelebb a vizuális és irodalmi élményt egyszerre nyújtó kép- és szimbólumversek, vers-object-ek alkotásáig, melyeket itthon és külföldön (Franciaország, Hollandia, Szovjetunió) publikál és kiállít. 1971-ben önálló kiállítása nyílt — Hibó Tamás grafikusművész közreműködésével — a József Attila Megyei Művelődési Központban, Salgótarjánban. A nagyméretű, plasztikus kép- és szimbólumversek színes fény-, illat (ózon)- és konkrét zenei effektusokkal együtt jelentek meg. Vihar Béla megnyitó szövege szerint Hann Ferenc és Hibó Tamás „... a modern ember világképének kifejezésére törekszenek". Hann Ferenc nagy nyelvsűrítő-készségről tanúskodó tömör sorai, érzékletes képei „...a lélek szomját, a harmónia igényét kiáltják." 1 1972-ben némi Kassák-hatást mutató vékony verseskötete jelent meg Salgótarjánban A Város címmel, Hibó Tamás fametszeteivel. A kötet verseit Valentin Mahalov szovjet költő felvette válogatott műfordítás-kötetébe. A Találkozás — Vsztrecsa című kétnyelvű antológia (1970. Corvina — Kemerovoi Kiadó) is közöl tőle három verset. 1972-ben tagja lett az írószövetség Fiatal írók József Attila körének. Az avantgárd versek, novellák írásával szinte párhuzamosan filmkritikákat, kisebb műfordításokat is közöl s szociográfia-sorozata jelenik meg a Palócföldben az akkor drasztikusan bezárt Nógrád megyei bányákról (1974. 6., 1975. 1., 2. szám). Fábián Zoltán biztatására e témából önálló kötet írásába kezd a Magyarország felfedezése" sorozat számára. A helyszíni gyűjtést viszont az írószövetség megbízólevele ellenére -„politikailag nem aktuális"megjegyzésseí — a helyi hivatalos fórumok nem támogatták. Talán ez is oka volt, hogy 1977-ben radikálisan szakított a szépirodalommal, s irodalomtörténészi (bölcsészdoktori) lehetőségeivel sem kívánt élni. Mivel már korábban is publikált művészettörténeti jellegű dolgozatokat (pl. Kő Pálról, Melocco Miklósról, Birkás Ákosról, Földi Péterről, Szujó Zoltánról, Szabó Tamásról) s nagy szakmai figyelmet keltő tanulmányt közölt CsontváTy Kosztka Tivadarról 2 , Веке László ajánlására, Farkas Ádám meghívására a szent45
