Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

BORÚS BINDORFER FERENC Szentendre, 1890. - Szentendre, 1952. április 6. A század eleji Szentendre színes, érdekes egyéniségének apja bognármester volt Szentendrén. Maga is kitanulta e mesterséget, de a művészetekhez vonzódó fiatalember nem sokáig tudta elviselni apja nyomasztó műhelyét. Élete során volt levélhordó, portás, papírgyári munkás. A szakirodalomban Gulyás Pál: Magyar írok élete és munkái című műve említi a nevét

1

. A szentendrei régi művésztelep festőihez fűződő kapcsolata révén pedig néhány művészettörténeti munka is megörökíti alakját." Első verse 1908-ban jelent meg a helyi lapban. „Első, Petőfi ízű verseit az akkor Szentendrén élő országos hírű Ábrányi Emilhez vitte, s a tőle nyert biztatás serkentőleg hatott az ifjúra."

3 1913-ban Dalok címen adta ki első önálló verseskötetét. A szentendrei Emmel nyomdában készült könyvecskéről dicsérőleg emlékezett meg a Pesti Hírlap is. Ekkor vette fel a Borús művésznevet. Egy-két versét közölte a Pesti Tükör és a Nap is. Világháborús élményei költészetében megtörték a Petőfihatást, majd a Szentendrei Festők Társaságával kötött ismeretsége — sőt néhányukkal meleg barátsága - nagy lökést adott költői fejlődésének, к Magyarország 1932. január 17-i számában Feszthy Mása szemelvényekkel tarkított cikkben mutatta be BorúsBindorfer Ferencet az olvasóközönségnek. Nemcsak művelte, pártolta is az irodalmat. Haláláig tagja volt az Erdélyi Szépmíves Céh körének. Pártolta és sokszor anyagilag is támogatta a szentendrei festőket. Római temető utca 19. számú házának manzárdszobájában nyaranta fiatal művészek is laktak.

4 Bálint Endre Szobám В

indori"éréknél (1937) című képén megörökítette a manzárdszobát.

5 Második kötete 1941-ben látott napvilágot A ke,!tésen túl címmel. A borítólapot Feszthy Mása rajza díszíti. Krajcsovits Márton helyi tanár így ír a kötet előszavában: ,,Az utóbbi tíz év költői termése mar egy igazi költő arcképét mutatja nekünk. A nyugat-európai, magyaros, sőt legújabban szabadvers stílusban megírt költemények alapélménye a halál és az Isten gondolata. Az ifjúság és a játszi szerelem könnyen gördülő sorai meglazulnak, a tanult petőfies, népieskedő hangok elhalkulnak, s mind tisztábban cseng elő, sokszor merev formákba kovácsolva az érett, komolyodó férfi bánata." Jegyzetek: 1 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Üj sorozat, III. kötet. Bp. 1941. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1042. old. 2 Haulisch Lenke: A szentendrei festészet. Bp. 1977. Akadémiai Kiadó 101. old.; Onódi Béla: Életutam. Szentendre, 1984. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 63. old.; Bálint Endre: Életrajzi törmelékek. Bp. 1984. Magvető', 123. old. 3 Pest Megyei Hírlap Szentendre különkiadása, 1954. április 4. 4. Bindorfer György visszaemlékezése 1984. július 12-én; Bindorfer Györgyi közlése 1989. április 10^n. 5 Román József: Bálint Endre. Bp, 1980. Corvina, 41. old., 13. kép 19