Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

BOLYKI JÁNOS Budapest, 1931. június 11. 1970-től 1982-ig református lelkész volt Szentendrén. A Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya kiadásában 1977 és 1985 között négy kiadást ért meg Ki a mi Istenünk? című írása. Ugyanott jelent meg 1985-ben Az imádkozó Kálvin című könyve. A természettudományok kérdései a XX. század teológiatörténetében című doktori értekezését 1979-ben adta ki a Magyarországi Református Egyház Zsinata. BOROMISZA TIBOR Bácsalmás, 1880. március 8. —Szentendre, 1960. január 8. Az 1921 és 1927 közt, valamint 1953-tól haláláig Szentendrén élő festőművész az első világháború idején pacifista verseket írt, később rendszeresen írt az Előőrs és Függetlenség című lapokba. (Művészeti lexikon, Bp. 1965.; Boromisza Tibor festőművész emlékkiállítása. Katalógus, Szentendre, 1985.; Tóth Antal: Szentendrei kislexikon. = Szentendrei Műsor, 1980. április, 43-45. old.) BOROS LAJOS Tét, 1924. június 14. 1948-tól 1949-ig, majd 1955 és 1961 között Szentendrén élt. A mai Ferences Gimnázium helyén volt épületben működő római katolikus, majd állami gimnáziumban, később a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított. A győri székesegyházról, a győri karmelita templomról (ez utóbbi magyar, angol, francia és német nyelvű kiadásban a Corvina Kiadónál 1980-ban és olaszországi kiadásban 1984-ben), valamint a jogtörténet témaköréből (pl. Lakner Kristófról 1974-ben, Cházár Andrásról 1980-ban, a tanügyi igazgatásról 1972-ben) jelentek meg önálló könyvei. A Szentendre című útikönyv (Bp. Panoráma, 1961., 4. kiadása 1977.) egyik szerzője. Számos ismeretterjesztő cikket írt a város történetéről a Pest Megyei Hírlap Szentendre különkiadásában az 1950—60-as években. BÜKY LÁSZLÓ Nagykanizsa, 1941. október 7. A nyelvtudományok kandidátusa, a szegedi József Attila Tudományegyetem docense. Számos stilisztikai, nyelvtörténeti és más nyelvészeti témájú tanulmányát közölték a szakfolyóiratok (pl. Magyar Nyelvőr, Néprajz és Nyelvtu141