Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

VUJICS JOAKIM Baja, 1772. szeptember 9. — Belgrád, 1847. november 8. A „szerb színjátszás atyja" színes, kalandos életéből négy évet Szentendrén töltött. Egykori tanítványa, Jakov Ignjatovic így ír erről az 1809—1813 közötti időszakról: ,,...a szentendreiek meghívták, legyen tanár náluk. Életrajzában megírta, milyen ünnepélyes körülmények közt hívták meg. A küldöttségben apám és Maksimovic is részt vett. Vujics a szentendrei első latin iskola [Fő tér 6., a mai Ferenczy Múzeum épülete ] professzora lett. ... Vujics diákjaiból és mesterlegényekből teátrumi társaságot alakított, s velük együtt az iskola szálájában eljátszotta a Fernando és Jariká-t.... Mindamellett szépen, jól telt az élete, s mint született színész, vidáman élt, és igazi népbarátként viselkedett. ...Társaságban vidám tréfamester, színházat játszott; komédiásnak, bohócnak nevezték. No de ő sem maradt adós. Vujicsné mindezt látta és nem tűrte férje viselkedését. Később az asszonyt megismertem én is; mogorva természetű fehérszemély volt, egyébként jó gazdaasszony, de örökké otthon ült, mint az istencsapása, és lógatta az orrát. Ilyen feleség a Joakim Vujics oldalán! Az ilyesmi persze naponta civakodást kelt; csak azért is! Vujics nem változtatta meg természetét, az asszony szerencsétlennek érezte magát, a férfi kétszeresen annak. Egy reggel aztán futótűzként terjedt el a városban: Vujics világgá ment! Faképnél hagyta a feleségét, profé sszorságát, a várost is, és megint nekivágott a nagyvilágnak. Távozása is komikus volt. Odahaza, mielőtt elment volna, nagy komédiát rendezett, de olyant, hogy arról csak az öreg szentendreiek tudnának mesélni.!"

1 Ekkor kezdődött színházszervezői, színészi, írói pályája. Darabokat fordított és dolgozott át szerb nyelvre, szerb színtársulatot toborzott Budán. „Sebtében, rossz szerb nyelven, válogatás nélkül fordított, nagy érdeme azonban, hogy ő szervezte meg a szerb színjátszást, megvetette repertoárjának alapját, és az egykori szerb közönségben felkeltette az érdeklődést a színjátszás iránt."

2 Saját müvei közül а К restaiica című színműve a legjelentősebb, melyet „...1813. augusztus 24-én mutattak be a pesti magyar színházban, a Rondellában. Az előadás tiszta bevételét három egyenlő részben a szentendrei tanítóképző, a pesti magyar színjátszó-társulat és a résztvevők kapták meg. E Szentendrén született színmű bemutatásától számítják a szerb nemzeti nyelvű színjátszás kezdeteit."

3 v Kalandos életét Zivotoopisanije (1833.) című önéletrajzában írta meg, amely nem jelent meg magyar nyelven. Életének, munkásságának még egy szentendrei vonatkozása van: „Joakim Vujics több mint másfél évszázad után egy estére ismét visszatér Szenten

/1r

'

í133