Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

tulás dialektikája szövi át meg át szentendrei kertjében fogant verseit. (A nyár megszentelése. Beszélgetés a kerttel, Kerti varázslatok stb.) Két szentendrei összefoglaló címmel közölte Árnyékzsinat^Madár-utókorom című költeményeit, melyek egymás mellett idézik a múlt ikonos-kazamatás-sikátoros városát és a suhanó kajakok, mozgalmas országutak, újgazdagok építette paloták Szentendréjét.

4 A Rác fakanál, 1980 című verse könnyed játékos sorai szentendrei tájakat és szentendrei művészeket idéznek. Ez a verse — Vészi Endre szavaival élve — „egy összefoglaló szentendrei látomás"

5 „Ez itten itt Szentendre az isten így rendelte kék-Dunát és sár-Dunát övig vízben parti fák jegenyék és fűzfafák vajda-lajos-máriák ikonokban tüzes szívek arany görögkeletiek kapualjak csontváz lovak lépcső-sikátorok a vak szobák mélyén tűz alvad csillagszöszös hónaljad nyelved alatt nincsen ostya megfest egyszer majd Piroska szép homlokod csüggesztve fehér arcod függesztve" (A verset Dévai Nagy Kamilla megzenésítette és műsorában énekli.) A Rác fakanál, 7550-ban említett Szántó Piroska illusztrálta Fohász szigorúságért (1961) című verseskötetét. A képzőművészek közül Bálint Endrével állt még baráti kapcsolatban, ő illusztrálta Ünneprontó (1936), A fekete rév (1944) és Jövő teleim emléke (1972) című verseköteteit. Az itt élő írókkal, költőkkel való kapcsolatáról így ír: „A tájhoz, az itteni élethez szűkebb családom mellett néhány kedves ember személye is társul. Ezek nyarainkban nem gyakorló barátságok, inkább ittlétük tudata melegít. Mindenekelőtt Vas Istvánt említem, Garai Gábort, Szeberényi Lehelt, Szakonyi Károlyt. S távolabbról Cseres Tibor és Karinthy Ferenc neve is ide kívánkozik."

7 A városhoz való sokirányú kötődést jelzi Búcsú-Fiesta című költeményé131