Dr. Erdősi Péter - Dr. Mazányi Judit szerk.: Lombard reneszánsz. A bergamói Accademia Carrara festményei (PMMI – Ferenczy Múzeum kiadványai, 28. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

I. Giovanni Valagussa: Az Accademia Carrara története / History of the Accademia Carrara

Giovanni Valagussa AZ ACCADEMIA CARRARA TÖRTÉNETE A bergamói Szépművészeti Akadémia - Accademia Carrara di Belle Arti - megalakulása Giacomo Carrara gróf (1714-1796) ötletére vezethető vissza, aki már az 1770-es években létre akart hozni egy, fiatal művészek képzésével foglalkozó intézményt. Mindez összefüggött a felvilágosodás új eszméivel is, amelyek szerint nevelés által jobbá tehető a társadalom. A gróf végrendeletében e célra hagyta vagyonát, különös tekintettel a festményekből, rajzokból, nyomtatványokból és könyvekből álló rendkívüli gyűjteményére, hogy azt az oktatók és diákok olyan repertóriumként használhassák, melyből előképekhez és ismeretekhez juthatnak. Az intézmény irányítását öt bergamói arisztokratára bízták, akik azután kijelölték saját utódaikat: ez a rendszer egészen 1958-ig autonóm módon működött, ma pedig az Igazgató Tanács keretein belül él tovább. 1810-re készült el az intézmény új, tágas neoklasszicista épülete (1. kép), amely mind a mai napig otthont ad a múzeumnak. Ezzel egy időben megválasztották az első igazgatót is, a festő Giuseppe Diotti személyében, akit a 19. század folyamán számos további jelentős művész követett, többek között Enrico Scuri és Cesare Tallone. Az alapító által az intézményre hagyott műalkotások száma sajnálatos módon erősen megfogyatkozott egy szerencsétlen ötletként megvalósult, 1835-ös árverést követően. Szerencsére azonban több más fontos hagyaték gazdagította a múzeum gyűjteményét. Közülük kiemelkedik az 1859-ben elhunyt Guglielmo Lochis gróf nem kevesebb, mint 240 festményből álló hagyatéka, vagy a nagy művészettörténészé, Giovanni Morellié, aki 1891-ben bekövetkezett halálakor 116 festményt és három szobrot hagyott a múzeumra. Említésre méltó az Accademia Carrara és Bergamo városa közötti szoros kapcsolat is, melynek eredményeként mára már körülbelül kétszázra tehető azon személyek száma, akik műkincseket adományoztak az intézménynek. A gyűjtemény tehát különböző magánhagyatékokból jött létre, ami meglehetősen ritka Olaszországban. Tulajdonképpen a műgyűjtés egyfajta szimbolikus helyszínének is tekinthetjük, hisz az itt őrzött festmények majdnem mindegyike kisméretű, nagyon magas színvonalú és jó állapotú. Ez csak olyan műgyűjtők képeire jellemző, akik darabonként gyarapítják a gyűjteményüket. Számos világhírű művész alkotása látható itt, Raffaellótól Tizianóig, Donatellótól Mantegnáig, Giovanni Bellimtől Lorenzo Lottóig. Különösen a lombardiai és venetói festészet képviselteti magát igen magas szinten, de megtalálhatók az egykor Bergamóban tevékenykedő, fontosabb művészek alkotásai is. Annak köszönhetően, hogy a múzeum a műgyűjtés színterévé vált. valamint hogy kiváló szakértők tevékenykedtek itt, a neves művészettörténész, Federico Zeri is úgy döntött 1998-ban, hogy az Accademia Carrarának adományozza 46 szoborból álló gyűjteményét. Ma a múzeum gyűjteménye körülbelül 1800 festményből, 2700 rajzból és körülbelül tízezer régi nyomtatványból állt, nem beszélve a szobrokról, bútorokról, érmékről, porcelán-, bronz- és egyéb tárgyakról, valamint a múzeum levél- és könyvtáráról. A Szépművészeti Iskola (Scuola di Belle Arti) is mind a mai napig folytatja tevékenységét, a 20. század elejétől egy új, a régi mellett álló épületben. Mintegy száz diák tanul az intézményben olyan hagyományos technikákat, mint a festészet vagy a metszés, és olyan újakat, mint a fotográfia és a videó. 1987-ben alakult egy Modern és kortárs művészeti galéria (Galleria d'arte moderna e contemporanea) is, amely kisebb állandó gyűjteménnyel rendelkezik és időszaki kiállításoknak ad helyet.